Szalai Piroska: a Tisza-kormány az autópálya-koncesszió felbontásával a gazdaságot gyengíti
A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a Tisza-kormány komoly kárt okozna a magyar gazdaságnak, ha felbontaná az autópálya-koncessziós szerződést. Szalai Piroska kiemelte: a koncessziós szerződések esetében a több ezer milliárd forintos fejlesztéseket nem úgy finanszírozzák, hogy az állam előre kifizeti az építési számlát, hanem a koncesszor saját forrásból és piaci hitelekből fedezi a bővítéseket és az új építéseket.
A költségvetésben van pénz a fejlesztésre
A tárgyalás alatt lévő 2026-os költségvetés módosítása szerint a teljes útdíjbevétel idén 693,0 milliárd forint lesz, ami 8 milliárd forinttal több az eredeti előirányzatnál. Ebből 552,6 milliárd forint a megtett úttal arányos útdíjbevétel, azaz a teherautók E-útdíja, míg 140,4 milliárd forint az időarányos útdíjbevétel, vagyis az E-matrica bevétel. A bevételek az első hét hónapban közel időarányosan teljesültek: július végéig 410,4 milliárd forint folyt be a Pénzügyminisztérium júliusi államháztartási részletes jelentése szerint.
A költségvetés tervezett idei kiadása az „Úthálózat rendelkezésre állási díja” soron 566 milliárd forint, amely két tételből áll: az új gyorsforgalmi úthálózat koncessziós díjai 396 milliárd forintot, a régi M5 és M6 PPP költsége pedig 170 milliárd forintot tesz ki. Szalai Piroska szerint ebből az első szerződést kívánják most felbontani.
Szalai Piroska kérdései a kormányhoz
A képviselő rámutatott: a módosított költségvetés szerint is 127 milliárd forinttal több útdíjat szed be a kormány, mint amennyit az úthálózatra rákölt az eredeti szerződés szerinti díjak mellett is. Felvetette, hogy a kormány még ezt a kiadást is tovább akarja csökkenteni, és azt kérdezte, milyen tételeket tart feleslegesnek. Hozzátette: a Kőszeg–Szombathely–Körmend és a Békéscsaba melletti gyorsforgalmi utak építését már leállították, de nem tudni, miket akar még leállítani a kormány.
A közúti szállítmányozás a GDP jelentős részét adja
Szalai Piroska arra is felhívta a figyelmet, hogy az utakon nemcsak magánautózás folyik: a magyar GDP mintegy 5 százalékát termeli a közúti szállítmányozás és fuvarozás ágazata, ennek pedig körülbelül 75 százaléka a gyorsforgalmi utakon és autópályákon történik, ami mintegy 3500 milliárd forintot jelent. Mint fogalmazott, mostani áron ennyi GDP sorsa múlik azon, hogy a hazai közutakon lehet-e logisztikai szolgáltatást végezni, és ez közvetetten még több ágazat eredményére is kihat. Az összeg folyóáron és volumenében is évről évre nő, de csak addig, amíg megfelelő minőségűek az utak, időben és költségét tekintve is megéri magyar utakon szállítani, és nem lesz gyorsabb Magyarországot kikerülve külföldön szállítmányozni.
A képviselő szerint a Tisza nem épít, hanem rombol, hagyja tönkremenni az utakat, ezzel pedig gyengíti a magyar gazdaságot.
