George Friedman: Amerikának Európában csak Lengyelország igazán lényeges
Németország nem fontos geopolitikai tényező, az Egyesült Államoknak Európában csak a lengyelek lényegesek, ők viszont nagyon – jelentette ki George Friedman. A geopolitikai elemző szerint az iráni háborúval kapcsolatban is van fontosabb szempont, mint az olajár alakulása.
A szakértő szerint ahhoz, hogy egy budapesti csúcstalálkozó létrejöjjön, Vlagyimir Putyinnak szembe kell néznie a ténnyel, hogy elveszítette a háborút. Ez viszont tarthatatlanná tenné a pozícióját Oroszországban. Ahhoz, hogy a háború véget érjen, politikai változásra van szükség Moszkvában, ami jelenleg nincs a láthatáron, és az orosz belpolitikai valóságot nagyon nehéz megfejteni.
Arra a felvetésre, hogy miért veszítette volna el a háborút Putyin, Friedman úgy válaszolt: azért, mert nem nyerte meg. Oroszország ereje arra a meggyőződésre épült, hogy katonailag sokkal hatalmasabb. Az, hogy csaknem öt év elteltével sem tudta legyőzni Ukrajnát, mélységesen meggyengíti azt az Oroszország-képet, hogy ellenállhatatlan katonai hatalom lenne. Ukrajna kis részén tartja csak rajta a kezét, mégpedig emberéletekben és gazdasági jólétben mért óriási költségen. Ukrajna azért nyerte meg a háborút, mert a legnagyobb részét megtarthatta, és így túlélhetett.
A diplomáciai puhatolózások dacára nyilvánvaló eszkaláció kapcsán, elsősorban Németország és Oroszország között, Friedman nem tartja Németországot fontos szereplőnek. Mint mondta, lehetne az, de nem akar az lenni, és ha ki is egyezne az oroszokkal, annak nem lenne jelentősége. Lengyelország és az ottani amerikai jelenlét a kulcs. Ha Németország ráerőltetné az európaiakra, hogy fejezzék be Ukrajna támogatását, akkor nézete szerint az Egyesült Államok kipótolná a támogatást, tovább erősítené a lengyelországi jelenlétet, kapcsolata pedig törésponthoz jutna számos európai országgal. Amerikában alapvetően úgy gondolják, hogy az Európai Uniónak, amelynek össz-GDP-je meghaladja Kínáét, ennek megfelelő katonai erőt kellene létrehoznia.
Az európai fegyverkezésről szólva kifejtette: Európa nem ország, hanem egy térség, és minden ország azt reméli, hogy valaki más fogja viselni a biztonság költségeit. Mivel a legtöbben nem akarják sem ezt vállalni, sem pedig a veszélyt, azt akarják, hogy viselje akkor az Egyesült Államok. A lengyeleknek viszont nincs olyan választási lehetőségük, hogy ne legyenek tettre készek, így aztán ők az egyetlen európai ország, amelynek az Egyesült Államok szempontjából jelentősége van.
Az iráni háborúval kapcsolatban Friedman elmondta: a lényeg az, hogy Irán, amely menedéket ad az al-Kaida maradványainak, ne jusson olyan képességhez, hogy egy „nukleáris szeptember 11-ét” idézzen elő, például atomfegyverrel felszerelt hajót irányítson a New York-i kikötőbe. Ez az iráni ideológia fényében az USA reális félelme. A háborút azonban nem jól tervezték meg, ami nagyon komoly hatást gyakorolt az olajárakra világszerte és az Egyesült Államokban is. Ha jól gondolja, hogy mi vezetett el hozzá, akkor ez olyan ár, amelyet meg kell fizetni Donald Trump szerint. Figyeljük meg, hogy az amerikai elnök állandóan az iráni atomprogramot emlegeti. Nyilvánvaló, hogy eddig nem tudta rákényszeríteni annak feladására, és most szorongatott helyzetbe került, de a nukleáris Irán veszélyesebbnek tűnik a magas olajáraknál.
A novemberi félidős kongresszusi választásokról szólva Friedman azt mondta: a demokraták jól szerepelnek majd, átveszik az ellenőrzést a kongresszus egyik háza felett, de kevésbé valószínű, hogy mindkettőét. Ebben az esetben az elnök külpolitikája megerősítést nyer, de nem világos, hogy az új kongresszusnak mekkora hatalma lesz az elnök hatalmának felülírására. Emlékeztetett: az Egyesült Államokban a kül- és védelmi politika nagyrészt az elnök mint főparancsnok kezében van, a pártok pedig nem tömbökként viselkednek.
Arra a kérdésre, hogy túlélheti-e a trumpizmus Trumpot, Friedman így felelt: attól függ, mit értünk alatta, az ideológiát-e vagy a személyiséget. Ideológiaként az amerikai konzervativizmusnak hosszú története van, és fent is fog maradni. Ha trumpizmuson az egyedülálló személyiségét értjük, és azt, ahogy az ideológiát a gyakorlatba ülteti, úgy gondolja, ez páratlan, és bizonyos mértékben az ideológiát is befolyásolja. Ebben az értelemben Trump kivételes személyiség, és kétli, hogy bárki hasonló felbukkanna vagy megválasztanák.
Névjegy
George Friedman 1949-ben született Budapesten, majd családja kivándorolt az Egyesült Államokba. New Yorkban folytatott politikatudományi tanulmányokat. 1996-ban hozta létre az „árnyék-CIA”-ként is emlegetett Stratfort, a világ egyik legismertebb magánhírszerző cégét és geopolitikai agytrösztjét. A The New York Times az előrejelző képessége miatt a „bűvös nyolcas biliárdgolyóként” jellemezte Friedmant. A Stratforból való 2015-ös kiválása óta a Geopolitical Futures elemzőportált irányítja. Magyarul is megjelent legutóbbi könyve a Vihar a csönd előtt (2022).
