Szójátékból derült ki, hogy miként csökkentené a kórházi várólistákat a kormány
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a meglévő műtéti kapacitások jobb kihasználásával, szükség esetén délutáni és hétvégi műtétekkel gyorsítaná az ellátást és csökkentené a várólistákat. A tárcavezető szerint többletműtétet csak ott végeznének, ahol ehhez rendelkezésre áll a dolgozói kapacitás, a program részeként pedig a dolgozók ösztönzését részben szakmai és betegek által jelzett eredményekhez kötnék.
Egy műtő nyitvatartásának meghosszabbítása önmagában még nem teremt műtéti kapacitást – hívta fel a figyelmet az 1001 nővér – Felmondjuk a csendet csoport bejegyzésének szerzője. A műtétet követően ugyanis az azt végző sebész és a neki asszisztáló aneszteziológiai csapat mellett műtős szakdolgozókra, a beavatkozás után pedig az őrzőben és az osztályon dolgozó ápolókra is szükség van, tehát messze nem elég csak a műtő orvossal számolni.
Hegedűs Zsolt pontosan tisztában van a személyügyi hiányosságokkal: májusban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara helyzetértékelésére hivatkozva több mint harmincezer hiányzó ápolóról beszélt. Akkor a szakdolgozók átlagéletkorát 47,3 évben, az 58 év felettiek számát 25 ezerben jelölte meg, és a túlterhelést is bírálta.
A miniszter 2005 és 2015 között az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálatával szerződésben álló egészségügyi ellátóknál dolgozott. Az ortopédiai munkacsoport vezetőjeként szolgált a Netcare UK Greater Manchester Surgical Centre-ben, később a UK Specialist Hospitals Avon-Gloucester-Wiltshire kórházcsoportjánál az Emersons Green, illetve a Cirencester Treatment Centre ortopéd sebészetének vezető sebészeként, ahol csípő- és térdprotézis-beültetésekre és arthroszkópos beavatkozásokra szakosodott.
Július elején kormányrendelet jelent meg arról, hogy a kormány célja az állami egészségügyben a várólisták hosszának csökkentése. A miniszterelnök arra kérte az egészségügyi minisztert, hogy az érintett szakmai szervezetek és háttérintézmények bevonásával dolgozza ki és terjessze a kormány elé a célzott egészségügyi várólista-csökkentő és kapacitásbővítő programról szóló előterjesztést, amelyben határozza meg a várólistacsökkentés személyi és tárgyi feltételeit, az esetlegesen szükséges kapacitásbővítés mértékét és módját, valamint mindezek költségvetési forrásigényét.
A rendelet megjelenését megelőzően jelentős módosításokat hajtottak végre Magyarország helyreállítási tervén, ami alapján az uniós RRF-pénzeket hívnák le. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére eredetileg tervezett 643 millió euró helyett már csak 240 millió euró jutna, vagyis a korábbi összeg nagyjából egyharmada. Az egészségügyi digitalizációra szánt keret még nagyobb mértékben csökkenne: a korábbi 250 millió euró helyett mindössze 24 millió eurót irányoznának elő.
