Lannert Judit újabb frontot nyitott – törvénysértő lehet az egyházi iskolák tanárainak listázása
Több ponton is komoly alkotmányossági és adatvédelmi aggályokat vethet fel az az összeírás, amely az egyházi iskolákban a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat feltüntetésére vonatkozna – mondta ifj. Lomnici Zoltán. A jogász szerint elsősorban a vallásszabadság és az egyházi autonómia, másodsorban pedig az információs önrendelkezés szempontjából lehet aggályos a kezdeményezés.
Ifj. Lomnici szerint különösen fontos kérdés, hogy egy állami szerv milyen jogalapon írhatja elő egy egyházi fenntartó számára, miként vezesse saját belső nyilvántartását.
Az egyházi autonómia oldaláról az lehet a probléma, ha egy közigazgatási utasítás törvényi szintű felhatalmazás nélkül írja felül az intézmény saját értékrendjéből fakadó belső szabályait – fogalmazott. Hozzátette: az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata is védi a vallási közösségek kollektív vallásszabadságát, így az állam mozgástere ezen a területen sem korlátlan.
Különleges adat is lehet
Az összeírás adatvédelmi szempontból is kérdéseket vethet fel. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat feltüntetése adott esetben szexuális irányultságra utaló különleges adat kezelését jelentheti, amelyre a GDPR 9. cikke szigorúbb szabályokat állapít meg.
A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy az információs önrendelkezési jog korlátozásának megfelelő jogalapon, meghatározott célból, valamint szükséges és arányos módon kell történnie.
Egy minisztériumi vagy közigazgatási körlevél önmagában nem azonos a törvényi jogalappal – hangsúlyozta. Ha pedig az adatkezelés célja csupán az, hogy egy nyilvántartásban „egyenlő módon” jelenjen meg két eltérő jogintézmény, felmerülhet a kérdés, hogy az adatkezelés valóban szükséges és arányos-e.
Nem lehet retorzió a megtagadás miatt
Ifj. Lomnici Zoltán kitért arra is, milyen következménye lehet annak, ha egy pedagógus nem kíván nyilatkozni.
Mint mondta, amennyiben az adatkezelés jogalapja a munkavállaló hozzájárulása, annak önkéntesnek kell lennie. A hozzájárulás kikényszerítése, illetve annak megtagadása miatt hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása jogszerűségi aggályokat vethet fel.
Ha viszont a munkáltató jogi kötelezettségre hivatkozik, a pedagógus jogosult lehet megismerni az adatkezelés pontos jogalapját és célját, és az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján jogorvoslati lehetőségei is lehetnek.
A jogász szerint önmagában az, hogy valaki nem kíván részt venni egy ilyen nyilatkozatban vagy adatközlésben, nem alapozhat meg automatikusan fegyelmi szankciót. Különösen igaz ez akkor, ha az adatközlésre vonatkozó kötelezettség mögött nincs egyértelmű jogszabályi előírás.
Az egyházi fenntartó is jogorvoslattal élhet
Ifj. Lomnici Zoltán szerint nemcsak az érintett pedagógusok, hanem az egyházi fenntartók oldalán is felmerülhetnek jogi kérdések. Ha egy egyházi intézmény nem hajt végre egy ilyen előírást, abból akár felügyeleti vagy adatszolgáltatási vita is kialakulhat.
Ebben az esetben azonban azt is vizsgálni kell – hangsúlyozta –, hogy maga az előírás összhangban áll-e az alaptörvény VII. cikkében biztosított vallásszabadsággal és az egyházak autonómiájával. A szakértő szerint az egyházi fenntartó adott esetben bírósági jogorvoslatot is kezdeményezhet, illetve alkotmányjogi panasz lehetősége is felmerülhet, ha az intézkedés a vallási autonómiát aránytalanul korlátozza.
