Beata Szydło Brüsszelben tett panaszt a varsói rendőri beavatkozás miatt
Hivatalos panasszal fordult az uniós intézményekhez Beata Szydło korábbi lengyel miniszterelnök, jelenlegi európai parlamenti képviselő a varsói Alkotmánybíróságnál végrehajtott rendőri roham miatt. A konzervatív politikus az Európai Parlamentnél kezdeményezte az Európai Demokrácia Pajzs nevű különbizottság rendkívüli és sürgős összehívását, hogy Brüsszel hivatalos eljárásban vizsgálja ki Donald Tusk kormányának karhatalmi módszereit.
Rendőrség az Alkotmánybíróságon és a nemzeti médiában
A lengyel jobboldal szerint a kormány olyan eszközöket vet be, amelyek alkalmasak a jogállamiság kereteinek feszegetésére. A bírálatok szerint a kabinet rendőrséget küldött az Alkotmánybíróságra, a nemzeti televíziót és rádiót pedig rendőri erővel szállták meg, hogy kierőszakolják a vezetés lecserélését.
Janez Janša is bírálta a brüsszeli gyakorlatot
A volt szlovén kormányfő, Janez Janša is kitért a varsói válságra. Bejegyzésében több olyan esetet sorolt fel, amelyek szerinte következmények nélkül maradtak az Európai Unión belül: Romániában az elnökválasztás érvénytelenítését, Magyarországon a közszolgálati információs program megszüntetését, Lengyelországban a rendőrség alkotmánybíróságra küldését és a nemzeti média rendőri megszállását, Szlovéniában a nemzeti média vezetésének leváltását és a munkatársak körében végrehajtott tisztogatást, valamint Spanyolországban az illegális migránsok gyorsított honosítását. Janša szerint olyan unió jött létre, amelynek önmagát kell megvédenie önmagától.
Brüsszel Tusk mellé állt
A brüsszeli reakció gyorsan érkezett a varsói alkotmányos válságra. Az Európai Bizottság megvédte Donald Tusk intézkedéseit és azok módszereit is. Michael McGrath, a testület jogállamiságért felelős biztosa a Lengyel Hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt mondta, az Alkotmánybíróságnak képesnek kell lennie az alkotmánnyal és az Európai Bíróság joggyakorlatával összhangban eljárni. Louise Bogey, a bizottság szóvivője közölte, hogy Brüsszel figyelemmel követi a varsói eseményeket, ugyanakkor a testület nem a felek önmérsékletre intése mellett döntött, hanem egyértelműen Donald Tuskék álláspontja mellé állt.
Nyomás a lengyel államfőn
Az Európai Bizottság hivatalos álláspontja szerint a lengyel kormánynak és a parlamentnek teljes joga van megválasztani és beiktatni az Alkotmánybíróság új tagjait. A bizottság nyilatkozatában nyomást gyakorolt Karol Nawrocki lengyel államfőre is, felszólítva őt, hogy hagyjon fel a folyamat blokkolásával, és iktassa be a parlament által megszavazott új bírákat. Brüsszel a lépést korábbi európai bírósági ítéletekre alapozza, amelyek szerint a korábbi konzervatív PiS-kormány idején végrehajtott bírói kinevezések szabálytalanok voltak.
