Magasan jegyzett jelölt – miért merült fel Orbán Viktor neve az ENSZ-főtitkári posztra
Messze nincs szó arról, hogy Orbán Viktor a Lendvay utcai irodáját a New York-i ENSZ-székház 38. emeleti dolgozószobájára cserélné, ám itthon és külföldön is hullámokat vetett, hogy a többszörös miniszterelnök neve fél évvel az áprilisi választások után olyan komoly nemzetközi tisztséggel kapcsolatban merült fel, mint a világszervezet januártól megüresedő főtitkári posztja. A volt magyar kormányfő előtt nem eddigi politikája tűnik a legnagyobb akadálynak, hanem két potenciális vétó mellett az, hogy az ENSZ-ben erős szokásjog a földrajzi térségek rotációjának elve, és eddig legalábbis nem európai új főtitkárban gondolkodtak a Biztonsági Tanács tagjai.
Békemisszió és nemzetközi tapasztalat
Miközben a washingtoni, pekingi és moszkvai döntéshozókat Orbán EU-n belüli csatározásai alighanem kevéssé foglalkoztatták, nagy figyelmet keltett a kormányfő 2024. júliusi – a magyar uniós elnökség elejére időzített – meglepetéskörútja, amikor is békemissziója keretében előbb Volodimir Zelenszkij ukrán, majd Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökhöz látogatott el, végül Donald Trump amerikai elnököt is felkereste úgy, hogy előtte a NATO-csúcsot is megjárta. Kiss Rajmund nagykövet, diplomáciai szakértő szerint Orbán Viktor lát a pályán: nemcsak keresztény, konzervatív, patrióta politikát folytat Magyarországon, de előre látta, mivel jár a 2015-ös migrációs válság, tisztában van a világ erőközpontjaival, és nem azt mondta, Nyugat helyett Kelet, hanem Nyugat és Kelet.
A kiválasztás folyamata és az akadályok
Orbán Viktor szempontjából kedvezőnek tűnik, hogy a leendő főtitkár kiválasztásának folyamata jelenleg nehézségekbe ütközött. Az elmúlt hónapokban New Yorkban a Biztonsági Tanács tagjai meghallgatásokat és próbaszavazásokat tartottak, de ezek során egy konszenzusos jelölt sem emelkedett ki a többiek közül, egyesek vissza is léptek. A legismertebb induló Michelle Bachelet egykori chilei elnök volt, akitől az új, jobboldali chilei vezetés megvonta a támogatást, és amerikai vétó is fenyegette, végül visszalépett. A most is versenyben lévők közül Rebeca Grynspan, a volt Costa Rica-i alelnök emelkedett ki, de nem elég meggyőzően. Noha informálisan egy-egy európai nevet is bedobnak már, a hivatalos jelöltek személye is mutatja: elsősorban az e vonatkozásban 35 éve mellőzött latin-amerikai–karibi térségből keresnek új főtitkárt, mégpedig elsősorban nőt.
Vétójog és szokásjog
Alekszandr Alimov orosz külügyminiszter-helyettes a múlt hét elején figyelemre méltó nyilatkozatot tett: az elv nem hivatalos, de létezik, ennek megfelelően ezúttal a latin-amerikai és karibi államok képviselőjének kell betöltenie a főtitkári posztot, és ha kimerülnek a jelöltek kiválasztásának lehetőségei e régióból, akkor megnézik, merre haladjanak tovább. Hozzátette, akár latin-amerikai államok is jelölhetik Orbánt főtitkárnak, mivel egy adott országnak nem feltétlenül kell a saját állampolgárát jelölnie, de sem országa, sem az Egyesült Államok, sem Kína nem állít formálisan jelöltet. Alekszej Lihacsov, a Roszatom első embere szerint Orbán Viktor vagy a hivatalosan is jelölt Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség argentin főigazgatója jó főtitkár lenne országa szempontjából. Egy rövid, pár hónapos 1945–46-os időszakot leszámítva a vétójoggal rendelkező tagok még soha nem adtak ENSZ-főtitkárt, és ismét csak szokásjog alapján nem is jelölnek – legalábbis hivatalosan. A BT tíz jelenlegi nem állandó tagja közül hét fejlődő ország, a sikeres jelöltnek legalább kilenc támogató szavazatot kell szereznie, vétó nélkül. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter a múlt héten jelezte a párizsi szenátusban: országa nem támogatja Orbán Viktor jelölését; Deák Dániel elemző szerint a nyilatkozat ugyan még nem formális vétó, de egyértelmű politikai elutasítás.
Elemzők a kilátásokról
Nagy Attila Tibor szerint ha Orbán Viktorból tényleg ENSZ-főtitkár lesz, onnantól kezdve Magyar Péter miniszterelnöknek nehezebb lesz a bukott Orbán-rendszert bűnöző, bűnszervezet jelzővel ellátni és Orbánt szidalmazni, hiszen az ENSZ-főtitkári tisztség a nemzetközi diplomácia egyik legrangosabb pozíciója. Nógrádi György szerint Oroszország és Kína támogatná, de az amerikai politika kiszámíthatatlan, lehet, hogy Trump jelöli Orbánt a jó személyes viszonyuk miatt, a britek és a franciák viszont emberi számítás szerint megvétóznák. Nógrádi szerint ha fogadnia kellene, egy százalékot tenne 99 ellenében, mert annak a valószínűsége, hogy a jelenlegi helyzetben egy kis ország volt miniszterelnökét megválasszák, konvergál a nullához.
