Látványos óriásszámmal állt elő a gazdasági miniszter, de a részletek különös trükköt rejtenek
A jövő évi gazdaságélénkítő csomag keretét a kormány jelentős részben régi források átcímkézésével és a magántőke beszámításával duzzasztotta fel – derül ki a program elemeinek áttekintéséből. A GKI Gazdasázkutató Zrt. friss elemzése szerint a Magyarország számára hozzáférhetővé vált uniós támogatásokból 969 milliárd forint már megvalósult, lezárt projektek utólagos megtérítését szolgálja, vagyis nem generál új reálgazdasági keresletet. Az intézet szerint így az uniós pénzek 2026-ban és 2027-ben mindössze 0,1–0,2 százalékponttal gyorsíthatják a GDP növekedését.
A csomagban új, konkrét költségvetési és fejlesztési elemként két ágazati előirányzat jelenik meg: a magyar vállalkozások exporttevékenységének és külpiacra lépésének támogatására, a saját márkás megjelenés ösztönzésére 25 milliárd forintot különítenek el, a turizmus fejlesztésére pedig 89 milliárd forintot szánnak.
Ezek a célzott összegek azonban eltörpülnek amellett, ahogyan a kormány a cégek napi finanszírozási környezetét átalakította. Bár a beruházási hiteleknél megmaradt a kedvezményes kamat, a Széchenyi Kártya Program 3 MAX+ likviditási és folyószámlahiteleinél a június 18. után benyújtott kérelmekre és a július 15-től megkötött új szerződésekre megszüntették a fix 3 százalékos kamatot, és változó, 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozásra állították át azokat. Augusztusban pedig a kormány határozatban döntött arról, hogy 12 800 milliárdról 11 200 milliárd forintra szállítja le az állami viszontgaranciák felső határát.
A kedden benyújtott 2027-es adócsomag ráadásul tetemes mennyiségű adóemelést tartalmaz, amelyektől és a szigorításoktól összesen 929 milliárd forint többletbevételt vár a kabinet. A dráguló működési hitelek és az adóelvonások mellett a régi uniós maradványpénzek átnevezése és a banki, valamint magánforrások összeszámolása aligha hozza el a miniszter által ígért fordulatot.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium gazdaságélénkítést célzó csomagja alapvetően három kategóriába sorolható. A korábbi programok átnevezése és feltételmódosítása körében jelenik meg a Ganz Nullás Hitel 270 milliárd forintos alapkerete, amely a már korábban megnyitott GINOP Plusz pályázatok – a KKV Technológia Plusz és a Nemzeti Bajnokok program – még le nem szerződött maradványforrásaiból áll, amelyeket október 14-én vont össze az MFB. Újdonságot a feltételek lazítása jelent: 150-ről 250 millióra, kezdőknél 25-ről 50 millióra emelt hitelplafon a vidéki KKV Technológia Plusz programban 2027. júniusi határidővel, valamint egy kilátásba helyezett, de egyelőre meg nem nevezett forrású 30 milliárdos forgóeszközhitel-keretemelés. Az MFB hivatalos termékoldala szerint a KKV Technológia Plusz Budapest esetében a plafon maradt 150 millió forint, kezdő vállalkozásoknak pedig 25 millió forint. Az új ernyőnév alá nem kettő, hanem három korábbi GINOP Plusz-konstrukció – a KKV Technológia Plusz, annak budapesti ága, valamint a Nemzeti Bajnokok – került be.
A kommunikációs felduzzasztás körébe tartozik, hogy a 4000 milliárdos főszám 1000 milliárdos Ganz-keretét úgy kell érteni, hogy a 4000 milliárdnak csak a töredéke, 600 milliárd a tényleges vissza nem térítendő támogatás. A többit a kereskedelmi bankok által kihelyezendő hitelek, a tőkealapok és a cégek saját magántőkéje, azaz önrésze adja.
Ténylegesen új elem 2027-re a vállalati fejlesztésekre fordítható 700 milliárd forint a 900 milliárdos nemzetközi és nyáron felszabadított uniós keretből, ami új kiírásokat jelent beruházásra, digitalizációra és energetikára, ám a 2027 első negyedévében induló új MFB-hitelprogramok már kamattámogatás nélkül, piaci banki refinanszírozással futnak majd. Az exportösztönzésre és turizmusfejlesztésre fordítható 89, illetve 25 milliárd forint újonnan nevesített elem a 2027-es költségvetésben.
