Eddig semmi haszna nincs az önálló Oktatási Minisztériumnak
A kormányzati átadás-átvétel óta eltelt közel öt hónap során az Oktatási Minisztérium leginkább csak Lannert Judit botrányaitól volt hangos. A tárcavezető többször is belerúgott a tanárokba, megfenyegette az egyházi iskolákat, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat is. Mindez azt mutatja, hogy felesleges volt létrehozni a területért felelős önálló tárcát.
Lannert belerúgott a tanárokba
Az oktatás számára kézzelfogható, pozitív eredmények helyett sokkal többet olvasni a sajtóban arról, hogy Lannert Judit kikbe rúgott bele. Ennek a bizonyítéka, hogy az oktatási miniszter egy nemrég megjelent interjúban kioktató hangnemben arról beszélt, hogy a tanárok nem hajlandóak felemelni a feneküket, ezért nincs változás az oktatásban. Majd a tárcavezető arról beszélt, hogy ami az új kormánnyal jönni fog, annak fájnia kell egy kicsit mindenkinek, és akkor lehet érdemi változás az oktatás helyzetében. Lannert szerint a szülők és a tanárok is passzívak, ezért nem is érdemes bért emelni, hanem először mobilizálni kell az oktatásban résztvevőket.
Ezen kívül is belerúgott már a tanárokba Lannert, amikor a Klubrádiónak adott interjújában úgy vélekedett, hogy túl sok a pedagógus, emellett arról beszélt, hogy legszívesebben az összes iskolaigazgatót leváltaná, amit azzal indokolt, hogy a jelenlegi vezetők egy olyan rendszerben szocializálódtak, amelyben szerinte nem kaptak valódi vezetői autonómiát. A pedagógusok kapcsán pedig azt fejtegette, hogy a hosszú ideje működő, erősen centralizált oktatási rendszer kiválogatta azokat, akiknek ez a rendszer „testhezálló”, és úgy fogalmazott, hogy „nem az önállóan gondolkodó, innovatív emberek” választják a pedagóguspályát.
Az iskolák sincsenek biztonságban
Lannert Judit a hivatalba lépése után szinte azonnal kilátásba helyezte, hogy iskolákat zárhatnak be, ugyanis érvelése szerint nem fognak két iskolát fenntartani egy iskolányi gyereknek. De megregulázná az egyházi iskolákat is, miután a Qubitnek adott interjúban a felekezeti fenntartású iskolák és az állami intézmények együttműködéséről, illetve a tanulói összetétel kiegyenlítéséről beszélt. Szerinte nem tartható fenn közpénzből két iskola egy iskolányi gyerek számára, ha az egyik intézmény szegregálttá válik, a másik pedig gyakorlatilag roma gyerekek nélkül működik. De a tárcavezető bírálta a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat is.
Szerinte ezek az intézmények elsősorban az elit újratermelődését szolgálják, továbbá azt állította, hogy a kompetenciamérések nem igazolják, hogy a diákok jobban fejlődnének bennük, mint a hagyományos általános iskolákban. A tárcavezető úgy véli, a jelenlegi felvételi rendszer demográfiai okokból egyre kevésbé indokolt, ezért társadalmi egyeztetést és a rendszer felülvizsgálatát kezdeményezné. Egyébként a baloldali-liberális oktatáspolitikától sohasem állt távol az iskolák bezárása. Emlékezetes, hogy 2007–08-ban Gyurcsány Ferenc kormánya több száz településen vonta meg a diákoktól a helyben tanulás lehetőségét.
Leszámolás a Fidesz örökségével
Magyar Péter még a nyáron tudatta, hogy átalakítják a Klebelsberg Központot és a jövőben szakmai háttérintézményként segíti az oktatást. Az irányítási feladatokat 2027. januárjától a szakminisztérium fogja átvenni, azonban kérdés, hogy ezzel a szerteágazó feladattal miképp tud megbirkózni a tárca. Így a lépés sokkal inkább azt sugallja, hogy a Tisza célja mindössze az, hogy leszámoljon a Fidesz-kormány egyik örökségével.
Káosz a minisztériumban
Lannert Juditnak és az Oktatási Minisztériumnak a kormányváltás óta mutatott tevékenysége kétségbe vonja azt az általános kritikát, hogy az elmúlt években az önálló minisztérium hiánya hátrányt jelentett volna a magyar oktatás számára. Az Orbán-kormányok idején jellemzően a csúcsminisztériumi elgondolás érvényesült, amely szerint egy tárcához egyszerre több fontos terület is tartozott. Magyar Péter kormányának a decentralizált modellje viszont láthatóan nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az oktatás területén. Éppen ellenkezőleg, inkább arról hallani, hogy káosz uralkodik az Oktatási Minisztériumban. Az eddigihez képest rekordszámú, 16 minisztérium pedig csak feleslegesen növeli a bürokrácia mértékét.
