Beszédes időzítés: kérdéseink után jelentkezett állásfoglalással a Helsinki
Miközben a Hankó Balázzsal és Varga-Bajusz Veronikával szemben alkalmazott, sokak által megalázónak tartott hatósági procedúra komoly közfelháborodást váltott ki, a jogvédő szervezetek már jóval visszafogottabbnak bizonyultak, amikor lapunk konkrétan az ügy jogállami aggályairól kérdezte őket. Az Amnesty nem válaszolt, a TASZ továbbirányított bennünket, a Helsinki Bizottság pedig a szakmai kérdéseink helyett a Magyar Nemzetet kezdte becsmérelni.
A történet különös fordulata, hogy a szervezet közben olyan friss állásfoglalást tett közzé, amelyben éppen az általunk felvetett kérdéseket – a letartóztatás indokoltságától a szökés és a bűnismétlés veszélyén át a bilincs és a vezetőszár használatáig – járja körül. Csak éppen Hankóék nevét nem írják le.
Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtósa lapunkat kezdte becsmérelni, amikor érdeklődtünk a jogvédő szervezetnél, hogy miként értékelik a Hankó Balázsék ellen alkalmazott megalázó kényszerintézkedéseket. A kioktatás itt sem ért véget. Mint írták, „arra még várni kell, hogy újságnak és főleg korrekt újságnak tekintsük magukat”, majd azt tanácsolták: „Dolgozzanak rajta, és majd meglátjuk.”
A Helsinki friss állásfoglalása
A Helsinki Bizottság válasza végén egy frissen közzétett állásfoglalására irányította figyelmünket, amely a büntetőjogi felelősségre vonás jogállami követelményeivel foglalkozik. Noha Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika neve egyszer sem szerepel a dokumentumban, az több olyan kérdést is részletesen tárgyal, amelyet lapunk Hankóék ügyével kapcsolatban tett fel.
A Helsinki szerint a megalapozott gyanú önmagában nem elegendő a letartóztatáshoz: külön, az adott terhelt körülményeire tekintettel kell vizsgálni például a szökés, a bizonyítás befolyásolása és a bűnismétlés veszélyét. A szervezet arra is kitér, hogy a szökésveszély ellen szólhat, ha valaki tudhatott vagy sejthette, hogy meg fogják gyanúsítani, mégsem szökött meg, és rendelkezésre állt a hatóságok számára. Éppen erre kérdeztünk rá Hankóék esetében.
Hasonló a helyzet a bűnismétlés veszélyével. A Helsinki szerint annak mérlegelésekor jelentősége lehet annak, ha az érintett már nincs abban a pozícióban, amely a feltételezett bűncselekmény elkövetését lehetővé tette.
Még szembetűnőbb az összecsengés a bilincs és a vezetőszár alkalmazásánál. A Helsinki állásfoglalása szerint a bilincselés nem automatikus, használatát például támadás vagy szökés veszélyének kell indokolnia. Megfelelő indok hiányában a kényszerítő eszköz alkalmazása szerintük akár jogsértő is lehet.
A szervezet külön kitér arra is, amikor valakit bilincsben vagy vezetőszáron, kamerák előtt kísérnek a bíróságra. Álláspontjuk szerint a szükségtelenül alkalmazott kényszerítő eszköz sértheti az emberi méltóságot, és megfelelő biztonsági kockázat hiányában az ártatlanság vélelmével is összeütközésbe kerülhet. Vagyis a Helsinki Bizottság friss állásfoglalásában lényegében azokat a jogállami szempontokat veszi sorra, amelyekről lapunk konkrétan Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika ügyében kérdezte.
Politikai koncepciós eljárás
Mint megírtuk, Hankó Balázs volt kulturális és innovációs minisztert szeptember 28-án vették őrizetbe a Nemzeti Kulturális Alapot érintő ügyben, amelyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A bíróság később elrendelte Hankó, valamint Varga-Bajusz Veronika volt államtitkár letartóztatását is, többek között a szökés, elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélyére hivatkozva.
Különösen nagy visszhangot váltott ki, hogy a korábbi kormányzati vezetőket a nyilvánosság előtt megbilincselve, illetve vezetőszáron kísérték. Hankó Balázs kezdettől politikai koncepciós eljárásnak nevezte az ellene folyó büntetőeljárást. A Fidesz szintén politikai leszámolásról beszél, Bóka János frakcióvezető pedig úgy fogalmazott: a volt miniszter „egy koncepciós per áldozata”.
