Sodródik a gazdaság, már a kiskereskedelem is gyengébben teljesít
A vártnál gyengébben teljesített augusztusban a kiskereskedelem, ami újabb jele a gazdaság sodródásának. A fogyasztói bizalom csökkenése és a gazdaságpolitikai bizonytalanság egyaránt hozzájárul a kedvezőtlen folyamatokhoz.
Magyar Péter miniszterelnök a minap belengette, hogy kivezetik az árrésstopot. Ez biztosan tovább rontja a kiskereskedelem helyzetét. Szalai Piroska, a Fidesz képviselője a minap jelezte: az árrésstop kivezetése kizárólag a multinacionális üzletláncoknak hasznos, és egyértelműen káros a magyar fogyasztók számára.
Az árrésstop két fő termékkörre – az alapvető élelmiszerekre és a drogériai cikkekre – terjed ki az egymilliárd forint feletti árbevételű üzletláncokban. Az érintett élelmiszereknél legfeljebb 10 százalékos, a drogériai termékeknél pedig legfeljebb 15 százalékos kereskedelmi árrés alkalmazható. Már a bevezetése után kimutatható volt, hogy az árréscsökkentés alá tartozó termékek 19 százalékkal olcsóbbak voltak áprilisban a két hónappal korábbihoz képest. Voltak olyan termékek, amelyeknél az ár kevesebb mint a felére esett le. Ilyen volt például a tejföl is. A bevont termékeknél átlagosan is 40 százalék feletti volt az árrés, ez csökkent maximum 10 százalékra.
Ha a Tisza megszünteti az árrésstopot, akkor elszáll az infláció, ami reálkereset-csökkenéshez fog vezetni. Tíz százalék élelmiszer-infláció kettő százalékkal emeli a teljes inflációt. Ezt semmilyen áfacsökkentéssel nem lehet kompenzálni. S nem szabad elfelejteni azt sem, hogy számos árrésstopos termék most is kedvezményes áfakulcs alá tartozik.
Fogyóban a bizalom
A fogyasztói, felhasználói visszajelzésre oly érzékeny Tisza-kormányban biztosan nem okoz különösebb örömöt, ha vetnek egy pillantást az Ipsos legutóbbi felmérésére. A nemzetközi közvélemény-kutató cégnél ugyanis azt mérték: a magyar bizalmi indexben az augusztusi jelentős törést szeptemberben újabb – igaz, jóval kisebb – visszaesés követte.
Augusztusban komoly visszaesést mért a cég. Valami megtört. Az akkori adatok szerint a vizsgált európai országok közül Magyarországon esett a legnagyobbat a fogyasztók bizalmát mutató index, ráadásul mind a négy részmutatónál jelentős zuhanást regisztráltak, azaz a magyarok rosszabbnak ítélték meg pénzügyi helyzetüket, csökkent a beruházási-vásárlási hajlandóságuk, visszafogottabbak lettek a jövővel kapcsolatos várakozásaik, és a munkahely ügyében is borúsabban látták a viszonyokat. Utóbbit a gyárbezárásokról rendszeresen érkező hírek fényében nem is igen lehet csodálni.
A főindex számszaki csökkenése 3,5 pont volt. Ehhez jött a szeptemberi adat, amelyet a napokban publikáltak, és amely újabb 0,4 pontos csökkenésről árulkodik. Vagyis a bizalomvesztés nem állt meg, és ez a folyamat legnagyobb részt Magyar Péter kormányának tevékenységével kapcsolható össze.
A GKI-nál egyébként szintén úgy látták, hogy augusztusban erős törés jelentkezett, és megugrást a szeptember sem hozott. A bizalmi indexekre sokan hajlamosak lehetnek legyinteni, pedig jelentőségük meglehetősen nagy.
