Működésképtelenné válhat a Snétberger Zenei Tehetség Központ
A Snétberger Zenei Tehetség Központ nem tudja elindítani az őszi képzést felsőörsi székhelyén, mert a program finanszírozása ellehetetlenült – közölte Snétberger Ferenc. A kiválasztott tehetségek iskoláiba még a kikérőket sem tudták elküldeni, és nincs aláírt szerződésük a tanárokkal, illetve a személyzettel sem.
Az intézmény többször kereste a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot, de választ eddig nem kaptak. Snétberger Ferenc szerint a program helyzete az elmúlt három-négy évben romlott jelentősen.
A 2011-ben indult Snétberger Program 2015-től a Nemzeti Tehetség Központ keretében évi 140–150 millió forintos támogatást kapott, az elmúlt években azonban a nekik odaítélt összeget több mint a felével csökkentették. A forráshiány már a mindennapi működést is érinti: az elmúlt időszakban nemcsak hangszerekre és erősítőkre, hanem hegedű- és gitárhúrra sem jutott pénz.
Snétberger Ferenc néhány napja még arról beszélt, hogy a beszűkült lehetőségek miatt már külföldi tanárokat sem tudnak hívni a központba, koncerteket sem tudnak szervezni, ugyanakkor még bízott abban, hogy a hazai tehetséggondozás egyik zászlóshajója zökkenőmentesen működhet tovább.
Az intézmény idén ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. Az évforduló alkalmából október 10-én jubileumi koncertet rendeznek a Zeneakadémia nagytermében, a Liszt-ünnepen. A hangversenyen egykori és jelenlegi növendékek, valamint tanáraik lépnek színpadra. A Snétberger Ferenc által összeállított műsor barokk, klasszikus és romantikus mesterek művei mellett kortárs szerzők darabjait, jazzszámokat és improvizációkat is tartalmaz. A koncert vendég-közreműködője Matthieu Michel trombitaművész.
A központban tanuló fiatalok mintegy 70-80 százaléka roma származású. Snétberger Ferenc korábban arról beszélt, hogy a növendékek rendkívül sokszínű családi és kulturális közegből érkeznek, mégis nagyon erős közöttük az összetartozás, és a zene hozza össze őket. Azok a diákok, akik olyan családból jönnek, ahol volt lehetőségük zeneiskolába járni, rengeteget segítenek a többieknek: korrepetálják őket szolfézsból, kottaolvasásból, ritmusolvasásból.
A központ egyik alapelve, hogy nem egy kész zenei modellhez igazítják a diákokat, hanem abban segítik őket, hogy megtalálják a saját hangjukat. Snétberger Ferenc szerint a növendékek többsége zenész családból jön, vagy eleve nagyon szoros kapcsolata van a zenével, ezért abból indulnak ki, amit otthonról hoznak. A tanári hatás erős, a képzés pedig rendkívül intenzív: a nyári kurzus négy hétig tart, a tavaszi és az őszi etap kéthetes.
Az improvizáció is része a képzésnek. Snétberger Ferenc szerint abból, ahogyan egy fiatal improvizál, kiderül, mennyire mer kockáztatni, mennyire nyitott az új megoldásokra, és hogyan reagál arra, amikor nincs előre megírt út. Aki jól tud rögtönözni, annak ez nagy előny és egyben nagy öröm is.
Snétberger Ferenc arról is beszélt, hogy korábban jóval nagyobb mozgásterük volt: hatvan-hatvanöt növendékkel foglalkoztak, míg most csupán harmincan tanulnak az intézményben. A nyáron felvett új gyerekek két-három évig jártak hozzájuk, majd felvételiztek a konzervatóriumba vagy a főiskolára. Mára megszűnt a mentorprogram, amely a koncepció egyik legfontosabb pillére volt, így nincs meg az a stabil háttér, amely lehetővé tette, hogy minden diák életét folyamatosan nyomon kövessék.
Az elmúlt másfél évtizedben az intézményben megfordult több száz növendék legalább 85 százaléka sikeresen bejutott a főiskolára, és a zenei pályán maradt. Snétberger Ferenc szerint a tehetség kibontakozását leginkább a családi háttér és a biztos bázis határozza meg, és fájó, ha egy tehetség a szülői támogatás hiánya miatt nem tud kibontakozni.
Az intézmény egyre több jelentkezőt vonz, de kapacitás híján nem tudnak mindenkit felvenni. Snétberger Ferenc szerint tele vannak ötletekkel és energiával, elkötelezetten folytatnák a munkát.
