„Jövőre lesz még gyár Magyarországon?” – a hasító iparról posztoló Kapitány Istvánt kérdezték a kommentelők
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a magyar ipar erősödéséről számolt be Facebook-oldalán, miután augusztusban éves alapon 8,7 százalékkal nőtt az ipari termelés. A miniszter bejegyzése alatt azonban számos hozzászóló a gyenge tavalyi bázisra, a sorozatos gyárbezárásokra és az elmaradó munkahelyteremtő beruházásokra hívta fel a figyelmet, mások csak azt kérdezték, milyen konkrét kormányzati intézkedésnek tulajdonítható az adat.
A kommentelők egy része arra is felhívta a figyelmet, hogy az emelkedés valójában az Orbán-kormány tevékenységének köszönhető. Egy másik hozzászóló egyszerűen csak azt kérdezte: mikor érkeznek új munkahelyteremtő beruházások?
A kételyeket az is táplálhatja, hogy bár az összesített adat látványos növekedést mutat, a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés. A bővülést főként a járműgyártás, valamint a számítógépes, elektronikai és optikai termékek gyártása biztosította.
A gyenge bázisra figyelmeztettek
Több kommentelő arra hívta fel a figyelmet, hogy az éves növekedés jelentős része a rendkívül alacsony 2025. augusztusi bázissal magyarázható. Egyikük úgy fogalmazott: a gazdaság nem olyan dolog, ami egy új kormány hivatalba lépése után néhány hónappal már teljes egészében annak teljesítményét tükrözné.
Más azt hangsúlyozta, hogy a járműipar mostani eredménye részben olyan korábbi fejlesztések és beruházások következménye lehet, amelyek előkészítése évekkel ezelőtt kezdődött. Egy kommentelő ezért a kedvező számokat az előző kormány gazdaságpolitikájának tulajdonította, hozzátéve: a Tisza-kormány saját munkájának eredménye csak később válhat világosan mérhetővé.
A hozzászólások között szarkasztikus megjegyzések is megjelentek. „Statisztika akkor igaz, ha én csinálom” – írta egy kommentelő, egy másik pedig mindössze annyit üzent: „Mesélj még…”
Nem minden iparág teljesített jól
Egy hozzászóló részletes ágazati adatokat sorolt fel, azt állítva, hogy a járműgyártáson kívül több fontos területen visszaesés történt. Az építőipar, az élelmiszer-, ital- és dohányipar, a textilipar, a gumi- és műanyagipar, a vegyipar, valamint a koksz- és kőolaj-feldolgozás negatív számait emelte ki.
Mások az építőipar, a turizmus, a beruházások és a külkereskedelmi mérleg alakulását kérték számon, arra figyelmeztetve, hogy egyetlen kiugró ipari adatból még nem lehet a gazdaság egészének tartós fordulatára következtetni. Az ipari termelés szintje a kedvező augusztusi adat ellenére is elmaradt a 2021-es havi átlagtól.
A független benzinkutak is választ várnak
A bejegyzés alatt a Független Benzinkutak Szövetsége is üdvözölte a kedvező gazdasági eredményeket, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a magyar tulajdonú kutak működését több teher is nehezíti. Például az árbevétel-alapú kiskereskedelmi adót kifogásolták, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer költségeit, valamint a beszerzési és értékesítési ár közötti szűk árrést.
Átlátható nagykereskedelmi árképzést, a versenyproblémák független kivizsgálását és kiszámíthatóbb szabályozást sürgettek. A szövetség hangsúlyozta: egy vidéki benzinkút bezárása nem csupán a vállalkozást érinti, hanem hosszabb utazást és többletköltséget jelenthet a helyi családoknak, gazdálkodóknak és fuvarozóknak, miközben munkahelyek is megszűnhetnek. A szervezet konkrét szakmai egyeztetést kért Kapitány Istvántól.
A szövetség már nem először szólal fel, nemrégiben demonstrációt is tartottak. A tiltakozásuk egyelőre nem ért célt, Kapitány István lényegében azt üzente nekik, hogy oldják meg.
