Újranyitják az atomkaput: Olaszország negyven év után visszatér az atomenergiához
Az olasz parlament elfogadta a nukleáris energia visszatérésének jogi kereteit, így Olaszország négy évtizedes kihagyás után ismét szerephez juttathatja az atomenergiát az áramtermelésben. A római kormány tervei szerint az első új reaktorok 2033–2034 körül indulhatnak el.
A döntést Giorgia Meloni miniszterelnök kormánya a hatékony és karbonmentes áramtermelés melletti elkötelezettséggel indokolja. Olaszország ugyan leállította saját atomerőműveit, az atomenergiától mégsem szakadt el teljesen: az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának adatai szerint az ország villamosenergia-fogyasztásának mintegy tíz százaléka importált nukleáris eredetű villamos energiához köthető, többek között Franciaországból.
A törvény indokolása az energiaellátás biztonságát és függetlenségét, az energiaárak kordában tartását, valamint az olasz ipar versenyképességét sorolja a célok közé. Egyszerre kell leépíteni a fosszilis energiahordozóktól való függőséget, növelni az áramtermelést és fenntartani az ipar versenyképességét.
Az olasz atomenergia története fordulatos: az ország az 1960-as évektől működtetett atomerőműveket, majd az 1986-os csernobili balesetet követően 1987-ben népszavazást tartottak, amely után a nukleáris programot leállították, a reaktorokat pedig fokozatosan bezárták. A folyamat 1990-re lényegében lezárult. A visszatérés gondolata később ismét felmerült, de a 2011-es, a fukusimai baleset után tartott népszavazás újra elutasította az atomenergia visszaállítását.
A most elfogadott jogszabály olasz jogi értelmezések szerint nem ütközik a korábbi referendumokba, így a mostani törvényhez nem szükséges új népszavazás. A politikai vita ugyanakkor korántsem zárult le: az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom és a Zöldek–Baloldal szövetsége a parlamenti vita során támadta a nukleáris visszatérést, többek között a beruházási költségeket és a radioaktív hulladék elhelyezését kifogásolva.
Közben már konkrét ipari együttműködések is körvonalazódnak. A francia EDF szeptemberben jelentette be, hogy tíz kis moduláris reaktor európai programján dolgozik, és az egyik tervezett olaszországi egység megvalósításában az Edison mellett a Saipem és a Webuild is részt vehet. Az EDF által fejlesztett NUWARD reaktor tervezett teljesítménye mintegy 400 megawatt, és a villamos energia mellett ipari hő előállítására is alkalmas lenne.
A következő hónapokban alakítja ki a római döntéshozatal az engedélyezési rendszert, majd választja ki a lehetséges építési helyszíneket, szervezi meg a nukleáris biztonsági felügyeleti rendszert, és találja ki a beruházás finanszírozási hátterét.
