Az Airbnb korszakának vége?
Az utóbbi időszakban egyre több belvárosi kerület döntött úgy, hogy szabályozni kívánja a rövid távú lakáskiadást, ami a turizmus egyik népszerű formájának, az Airbnb-nek a jövőjére is hatással lehet. A VIII. kerületi önkormányzat társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szabályozási terveket, elindítva egy folyamatot, amelyben a IX. kerület kivételével szinte minden belvárosi kerület napirendre vette a kérdést.
2026. május 20-i információk szerint a bruttó bevételi különbségek, amelyek a rövid távú lakáskiadás vonzerejét adják, sok esetben félrevezetőek lehetnek. A költségek, a kiadások és a szabályozási környezet jelentős hatással vannak a profitabilitásra. Jelenleg a fővárosban érvényben lévő moratórium miatt új lakáshotelek engedélyezése megállt, tehát a piac bővülése korlátozott, a meglévő ingatlanok sorsa pedig a kerületi és országos döntésektől függ.
A terézvárosi modell hatásai
A VI. kerületben, ahol idén januártól betiltották a lakások rövid távú bérbeadását, a helyzet drasztikusan megváltozott. A rövid távú Airbnb-bérletek száma 60%-kal csökkent, de a kapacitás még mindig jelentős, hiszen több mint 800 ingatlan van a piacon. Ezzel párhuzamosan a hosszú távú kiadásra szánt lakások kínálata is növekedett: 34%-os emelkedést tapasztaltak, aminek részeként 1330 lakáshirdetés jelent meg.
Az érdeklődés a terézvárosi albérletek iránt idén 32%-kal nőtt, 2026-ban. A lakbér szintje a legalacsonyabb a belvárosi kerületek között, átlagosan 280 ezer forint. Ez a tény arra utalhat, hogy a rövid távú bérlethozam hosszú távon megjelenhet a klasszikus bérleti piacon. Ha több ingatlan kerül vissza a hosszú távú kiadásba, az enyhítheti a bérleti díjak emelkedését.
Az ingatlanpiac jövője
Az Ingatlan.com adatai szerint a hosszú távú lakáskiadás bruttó hozamadó aránya Budapesten 4,5% körül mozog, ami felveti a kérdést, hogy az ingatlan valóban a legjobb befektetés-e. A lakásárak emelkedési üteme folyamatosan lassul, ami szintén aggodalomra ad okot a befektetők számára. Az árak áprilisban stagnáltak és az éves drágulás üteme 10,9%-ra mérséklődött.
Balogh László, az Ingatlan.com szakértője arra figyelmeztet, hogy a devizapiaci mozgások is befolyásolják a belvárosi ingatlanpiacot. A forint erősödése a külföldi vásárlók számára drágíthatja a magyar ingatlanokat, ami tovább csökkentheti a külföldi befektetői keresletet. Ez a trend inkább a helyi vevők helyzetét javíthatja, különösen a főváros legfelkapottabb kerületeiben.
Az új kormány bérlakásprogramjának kiterjesztése Győrre és Debrecenre is várható, ahol az átlagos bérleti díjak 200-220 ezer forint körül mozognak, míg Budapesten ez az összeg 250 ezer forintnál jár. A kérdés tehát adott: a rövid távú lakáskiadás jövője, a szabályozás hatásai és a bérleti díjak alakulása az elkövetkező években»
