Rejtélyes helyen tűnik el a pénz a földek és a bolti polcok között – megszólalt a volt miniszter
Komoly veszélyeket rejt az árrésstop közelgő kivezetése, ha nem fékezik meg a kereskedelmi láncok piaci erőfölényét – figyelmeztetett Nagy István volt agrárminiszter. Szerinte a magyar gazdák és a családok védelme ugyanannak a nemzetgazdasági feladatnak a két oldala.
Nagy István elsőként arról az érdekellentétről beszélt, amelyben két csoport áll, és mindkettő elvárása megalapozott. Mint fogalmazott, az élelmiszerárak kérdése ma Magyarországon egyszerre szociális, gazdasági és agrárpolitikai ügy. A családok joggal várják el, hogy megfizethető áron jussanak jó minőségű élelmiszerhez, a magyar gazdák pedig joggal várják el, hogy munkájukért tisztességes árat kapjanak, amely fedezi a termelési költségeiket, biztosítja a megélhetésüket, és lehetőséget teremt gazdaságuk fejlesztésére. Kijelentette: ez a két elvárás nem állhat egymással szemben.
Ennek ellenére míg a mezőgazdasági termelői árak jelentősen csökkennek, a magyar családok számára az élelmiszerek megvásárlása továbbra is komoly kiadást jelent. A volt miniszter szerint ezekre a kérdésekre nem lehet pusztán politikai jelszavakkal válaszolni, meg kell vizsgálni a számokat, a termelők helyzetét, a kereskedelem működését és a korábbi kormányzati intézkedések tapasztalatait. Az árrésstop eredeti célja az élelmiszerek fogyasztói árának mérséklése volt, rövid távon egy ilyen beavatkozás mérsékelheti az árakat. Ugyanakkor az árrésstop önmagában nem magyarázza a mezőgazdasági árak csökkenését, jelentős szerepe van az európai túltermelésnek, a külpiaci folyamatoknak, az importversenynek és a termelési költségeknek is.
A kivezetés várható hatásairól szólva Nagy István kiemelte, hogy a tej, a hús, a kenyér, a zöldség és a gyümölcs nem luxuscikk, és különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartások, a nyugdíjasok és a többgyermekes családok érzékenyek az élelmiszerárak változására. A jegybank korábbi becslése szerint a kivezetés inflációs hatása megfelelő körülmények között körülbelül 0,4 százalékpont lesz, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden élelmiszer ára azonos mértékben emelkedik, ezért a hatást termékenként kell vizsgálni. Különbséget kell tenni az inflációs mutató változása és a családok tényleges havi kiadásainak emelkedése között is.
Az agrárminiszter emlékeztetett arra, hogy a kormány gazdaságpolitikájában egyaránt megjelentek a fogyasztók és a termelők védelmét szolgáló intézkedések, a családok oldalán többek között a rezsicsökkentés, az alapvető élelmiszerekre alkalmazott átmeneti árkorlátozás, az online árfigyelő rendszer és egyes alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése. A korábbi intézkedések tapasztalatai szerint rendkívüli helyzetekben szükség lehet gyors állami beavatkozásra, a hosszú távú megoldásnak azonban a termelékenység javítására, a verseny erősítésére, a tisztességes kereskedelmi kapcsolatokra és a célzott szociális védelemre kell épülnie.
Nagy István szerint az árrésstop kivezetése után olyan átfogó élelmiszergazdasági intézkedéscsomagra van szükség, amely biztosítja, hogy a kereskedelmi láncok ne élhessenek vissza piaci erőfölényükkel a magyar beszállítókkal szemben. Ennek részeként erősíteni kell a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellenőrzését és szankcionálását, célzott segítséget kell nyújtani a súlyos piaci válságba került sertés- és tejtermelőknek, a finanszírozási és likviditási eszközöket pedig úgy kell kialakítani, hogy azok ne kizárólag a nagyobb vállalkozások számára legyenek elérhetők.
A volt miniszter szerint erősíteni kell a hazai élelmiszer-feldolgozást, a termelői együttműködéseket és a rövid ellátási láncokat, a fogyasztók védelmében fenn kell tartani az árak átláthatóságát, ösztönözni kell a kereskedelmi versenyt, és célzott támogatást kell biztosítani azoknak a háztartásoknak, amelyek számára az alapvető élelmiszerek megvásárlása is nehézséget okoz. Emellett rendszeresen és nyilvánosan be kell mutatni, hogyan változnak a termelői, feldolgozói és fogyasztói árak.
Nagy István végül kiemelte: súlyos hiba lenne az élelmiszerárakról kizárólag a bolti árcédulák alapján vitatkozni, hiszen nem lehet tartósan olcsó élelmiszert biztosítani úgy, hogy közben tönkremennek azok, akik megtermelik. A valódi megoldás nem a termelők és a fogyasztók érdekeinek szembeállítása, hanem azok összehangolása. Az élelmiszer-termelés nem egyszerűen gazdasági tevékenység: a magyar mezőgazdaság munkahelyeket tart fenn, vidéki családoknak biztosít megélhetést, településeket tart életben, és hozzájárul az ország élelmiszer-ellátásának biztonságához. A magyar gazdának tisztességes jövedelemhez kell jutnia, a feldolgozónak és a kereskedőnek kiszámítható körülmények között kell működnie, a magyar családoknak pedig megfizethető áron kell vásárolniuk jó minőségű, lehetőség szerint hazai élelmiszert.
