Álmodozásnak tűnik a költségvetés egyik legfontosabb célszáma
A 2027-es költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ám a rendelkezésre álló eszközök alapján ez a cél könnyen elérhetetlennek bizonyulhat. A kormányzati kommunikáció visszatérő eleme az uniós pénzek hazahozatala és az, hogy az összegre támaszkodva felpöröghet a magyar gazdaság teljesítménye.
Csakhogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. napokban közzétett elemzése szerint az uniós támogatások 2026-ban és 2027-ben mindössze 0,1–0,2 százalékponttal gyorsíthatják a GDP növekedését, ami a rendelkezésre álló források nagyságához viszonyítva szerény eredmény. Az elemzés arra az eseményre reagált, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válik hozzáférhetővé Magyarország számára. A gazdaságkutató szerint a hozzáférhetővé vált mintegy 5900 milliárd forintnyi támogatás jelentős összeg, de csak egy része jelenhet meg új beruházásként a gazdaságban.
A forrásokból 969 milliárd forint már megvalósult, lezárult projektek utólagos megtérítését szolgálja, így ezek a kifizetések nem generálnak új reálgazdasági keresletet. A növekedési hatást az is mérsékli, hogy számos uniós beruházás importigénye magas: a támogatások egy részéből külföldi termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak, így az összegek egy része elkerüli a magyar gazdaságot.
Átcímkézett programok és dráguló hitelezés a vállalati oldalon
A költségvetési elvonások és a szerény uniós növekedési hatás mellett a vállalati hitelezés sem ígér valódi áttörést. Bár Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint a Magyar Fejlesztési Bank október közepén nagy keretek között hirdette meg a 270 milliárd forintos keretösszegű, kamatmentes Ganz Ábrahám Európai Uniós Vállalati Hitelprogramokat, a konstrukció nem nyit meg új forrásokat.
A szakmai értékelések rámutattak, hogy valójában nem pénzügyi bővítésről, hanem márkaegyesítésről és átcímkézésről van szó: a kormány a már korábban megnyitott GINOP Plusz konstrukciók, a KKV Technológia Plusz és a Nemzeti Bajnokok program még le nem kötött maradványforrásait csomagolta új név alá. A jövő év első negyedévére ígért, friss uniós forrásokra épülő MFB-programokat a tervek szerint már kamattámogatás nélkül, kereskedelmi banki refinanszírozással indítják el.
Mindez annak fényében szűkíti különösen a cégek mozgásterét, hogy a kabinet július közepétől megszüntette a Széchenyi Kártya Program likviditási és folyószámlahiteleinek fix 3 százalékos kamatát, és változó, három hónapos BUBOR-hoz kötött kamatozásra állította át azokat, augusztusban pedig 12 800 milliárdról 11 200 milliárd forintra vágta vissza az állami viszontgaranciák felső határát.
A közgazdászok figyelmeztetése szerint a drágábbá váló napi működési finanszírozás és a kereslet hiánya mellett a vállalkozásoknak éppen a fejlesztésekhez szükséges piac hiányzik, így a meglévő hitelek átnevezése és a hitelgaranciák szűkítése aligha lesz elég a 2,4 százalékos GDP-növekedési cél eléréséhez.
