Reálbér-zuhanás és elvett szja-mentesség a 2027–2030-as költségvetési programban
A Pénzügyminisztérium „célzottabbá tételnek” nevezi a megszorításokat a véglegesített költségvetési dokumentumban. A program több ponton eltér a korábbi nyilvános bejelentésektől, és a makrogazdasági táblázatok a bérek és a reálbérek növekedésének jelentős lassulását mutatják.
Ellentmondás a nyugdíjak kapcsán
A nyugdíjasok esetében a dokumentum önmagával is ellentmondásba keveredik. Az előrejelzés elismeri, hogy a dezinfláció véget ért: az árrésstop kivezetése, az élelmiszerárak emelkedése és a jövedékiadó-emelések miatt az éves átlagos infláció az idei 1,7 százalékról 2027-ben 3 százalékra emelkedik. Ennek nyomán a januári, háromszázalékos nyugdíjemelés csupán az áremelkedést kompenzálja, reálértékben nem hoz javulást az idősek túlnyomó többségének. A program rögzíti azt is, hogy a 14. havi nyugdíjnak csak az eddig bevezetett egyheti részét őrzik meg, a második heti részlet készpénzes kifizetése helyett pedig a jóval korlátozottabban felhasználható SZÉP-kártyás juttatást vezetik be.
Annyi a béremeléseknek
A költségvetési szigor a munkavállalók pénztárcáján és a gazdaság egészén is azonnal megmutatkozik. A program függelékében szereplő makrogazdasági táblázat szerint a versenyszféra bérdinamikája jövőre hat százalékra lassul, az egész nemzetgazdaságban pedig a bruttó átlagkereset növekedési üteme az idei 9,2 százalékról 5,6 százalékra esik vissza. Még drasztikusabb a fékezés a nettó reálbéreknél: az idei 9,5 százalékos emelkedés után 2027-ben már csak 3,1 százalékos, 2028-ban pedig mindössze 2,5 százalékos reálbér-növekedéssel számol a kormány.
Álmodozásnak tűnik a növekedési cél
Mindezek fényében rendkívül kockázatosnak tűnik a kabinet növekedési várakozása, amelyet korábban már független elemzők és hitelminősítők is megkérdőjeleztek. A Pénzügyminisztérium maga is kénytelen elismerni a szövegben, hogy a 2029-re és 2030-ra felvázolt három százalék feletti GDP-bővülés nem megalapozott előrejelzés, hanem csupán „gazdaságpolitikai aspiráció”, amely meghaladja a piaci konszenzust. A kormány úgy remél beruházási fordulatot és gyorsuló növekedést, hogy közben 169,5 milliárd forinttal vágja vissza a hazai költségvetési vállalati támogatásokat, adóemelésekkel terheli a termelőszektort, a kieső hazai forrásokat pedig teljes egészében a politikai feltételekhez és strukturális mérföldkövekhez kötött brüsszeli pénzekből és uniós hitelekből akarja pótolni.
Elhallgatott adóemelések
Míg a korábbi bejelentéseken tételesen ismertették a 929 milliárd forintos bevételnövelő csomag elemeit – köztük 240 milliárd forint társasági adó és innovációs járulék, 200 milliárd vagyonadó, 90 milliárd dohány-jövedékiadó, 79 milliárd környezetvédelmi és cégautóadó, 45 milliárd az anyák szja-kedvezményének megvágása, valamint 40 milliárd tranzakciós illeték formájában –, a végleges dokumentumból a konkrét részösszegek teljesen kimaradtak. Csak az 1465 milliárdos kiadáscsökkentési főösszeg szerepel, az adóemelések többségét pedig általánosító kifejezések, például az „indokolatlan kedvezmények és kiskapuk megszüntetése” vagy a „célzottabb szja-mentességek” mögé rejtették.
