Jelentősen visszaesett a magyarországi turizmus augusztusban
A koronavírus-járvány óta nem volt olyan gyászos a turizmus helyzete, mint idén augusztusban. A kormányváltás óta a gazdaság azon területei is romlást mutatnak, amelyek korábban kiemelkedő teljesítményt produkáltak.
Erős forint, dráguló utazás
A következő időszak megítélését több, egymással párhuzamos hatás is nehezíti. Az eddig erősödő forint mérsékelheti a hazai turizmus árérzékeny keresletét: erősebb árfolyam mellett a külföldi utazások forintban olcsóbbá válnak, ami ösztönzi a kiutazást és a külföldi költést, így alternatívát kínál a belföldi úticélokkal szemben. Eközben a külföldi vendégforgalmat is visszafoghatja, mivel a külföldiek számára drágábbá teszi a magyarországi tartózkodást, miközben az általánosan megemelkedett utazási költségek szintén fékezhetik a keresletet.
Az új kormány elkötelezte magát az euró bevezetése mellett, a turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásoknak ezért nem érdemes hosszú távú terveiket arra alapozniuk, hogy a forintárfolyam visszatér a 2023 és 2025 között jellemző 390-410 közötti sávba.
Stagnáló fogyasztás, növekvő eladási forgalom
Az idei év első hét hónapjában a vendéglátóhelyek szezonálisan és naptárhatással igazított volumenindexe gyakorlatilag stagnált, miközben az eladási forgalom 6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez arra utal, hogy a bevételek bővülését elsősorban az áremelkedések támogatták, a tényleges fogyasztás érdemben nem bővült.
Országos visszaesés, Budapestet is érinti
Az ágazati szereplők visszajelzései szerint is gyenge kereslet mellett telt 2026 első féléve: egyes vállalkozások 20–30 százalékos forgalomcsökkenésről számoltak be. A visszaesés országos jelenség, amely a Balaton mellett Budapestet is érinti.
