Drága politikai hiba lehet a nyugdíjígéret megszegése
Egy nyugdíjígéret nem csupán homályos kampánymondat. Az érintettek pontosan tudják, mennyit, mikor és milyen feltételekkel ígértek nekik, így amikor egy kormány ettől látványosan eltér, gyors és súlyos politikai veszteség következhet. Nemzetközi példák sora mutatja, hogy a nyugdíjügy különösen érzékeny terület: Romániában egy megszorítócsomag után 12,6 százalékponttal esett a kormánypárt támogatásának valószínűsége, Új-Zélandon pedig egyetlen év alatt nagyjából megfeleződött a kormányzó párt támogatottsága.
Új-Zélandon 1991 őszére a National támogatottsága 22-23 százalék környékére zuhant, ami azt jelenti, hogy egyetlen év alatt nagyjából a felére esett vissza. Ezt valószínűleg nem kizárólag a nyugdíjígéret megszegése okozta, ugyanebben az időszakban ugyanis segélyvágások, recesszió, magas munkanélküliség és a „Mother of All Budgets” néven elhíresült megszorító csomag is rontotta a kormány helyzetét.
Görögország megszegett ígérete
A SYRIZA 2014-es Thesszaloniki Programja az alacsony nyugdíjúak számára a karácsonyi bónusz, vagyis egy 13. havi juttatás visszaállítását ígérte, ami 1,26 millió embert érintett volna, emellett általában is a nyugdíjak fokozatos helyreállításáról beszéltek. A 2015. szeptemberi választáson a párt 35,46 százalékot szerzett, 2016 februárjára viszont egy mérésben már csak 17,5 százalékon állt.
A zuhanás mögötti egyik ok az volt, hogy a görögök kétharmada negatívan ítélte meg a kormány nyugdíjreform-javaslatát, amely végül kiegészítő nyugdíjakat csökkentett, fokozatosan kivezette az EKAS nevű támogatást és újraszámolta a járandóságokat. A görög esetben a nyugdíjügy nagy hullámokat keltett, de tény, hogy az adóemelések, a harmadik mentőcsomag, a recesszió és a menekültválság sem emelte a kormánypárt népszerűségét.
Oroszország ráemel
Vlagyimir Putyin 2005-ben azt mondta, hogy amíg ő az elnök, nem emelik a nyugdíjkorhatárt. 2018-ban azonban a kormány a férfiaknál 60-ról 65 évre, a nőknél pedig 55-ről 60 évre emelte azt. A reformot a megkérdezettek mintegy 90 százaléka ellenezte, és a bejelentés után Putyin személyes népszerűsége is négyéves mélypontra csúszott.
A kormánypárt, az Egységes Oroszország támogatottsága a FOM mérései szerint a január-májusi átlagos 49 százalékról őszre 36 százalék alá esett, október elején pedig már csak 31 százalékot mértek. Tény, hogy a 2005-ös vállalás nem a 2018-as választási kampány ígérete volt, ám az időbeli egybeesés és a reform rendkívüli népszerűtlensége miatt a nyugdíjkorhatár-emelés a visszaesés egyik dokumentált politikai tényezője lett.
Spanyolország befagyaszt
José Luis Rodríguez Zapatero kormánya 2010 májusában, az euróövezeti adósságválság nyomása alatt befagyasztotta a legtöbb nyugdíjat, megtörve az inflációkövetés korábbi gyakorlatát. A Metroscopia közvetlenül a megszorítócsomag után 33,7 százalékra mérte a kormányzó PSOE-t és 42,8 százalékra az ellenzéki PP-t, így a különbség két hét alatt 4,2 pontról 9,1 pontra nőtt.
A csomag több megszorítást tartalmazott, mégis a nyugdíjbefagyasztás váltotta ki a legerősebb elutasítást. A megkérdezettek 66 százaléka ellenezte, miközben a közalkalmazotti bérek csökkentését 58 százalék támogatta. Ez az eset is jól mutatja, hogyan válhat egyetlen, széles körben érthető intézkedés az egész megszorító politika jelképévé.
Az ígéret be nem tartásának változó ára
Természetesen nem állítható, hogy matematikailag kiszámítható lenne, hány százalékpontba kerül egy nyugdíjígéret feladása. Armingeon és Giger tanulmánya is megmutatta, hogy a választói büntetés feltételes. Akkor nagyobb, ha az érintettek gyorsan érzik a változást, a döntés könnyen azonosítható, és az ellenzék, a média vagy az érdekképviseletek tartósan napirenden tartják.
A nyugdíjjal kapcsolatos ígéret politikailag azért érzékeny, mert konkrét összeghez, dátumhoz vagy jogosultsághoz köthető. Ha ezek közül valamelyik látványosan megváltozik, a választó számára sokkal könnyebb felismerni a fordulatot, mint egy bonyolult adó- vagy költségvetési szabály módosítását.
