Provokációnak nevezte a Pénzügyminisztérium a rezsicsökkentés jövőjéről szóló kérdést
Tendenciózus provokációkat emlegetett válaszában a Pénzügyminisztérium, amikor arról kérdeztük: valós-e az az értesülésünk, hogy a tárca rövid távú tervei között szerepel a rezsicsökkentés kivezetése. Felvetésünk így érdemi reakció nélkül maradt, pedig az ügy napirenden van. A kérdőjeleket csak szaporítja, hogy Magyar Péter az Orbán-kormányok másik emblematikus energetikai árkorlátozó intézkedése, a védett árak ügyében tavasszal még azt ígérte, hogy megtartja a Tisza-kormány, majd júniusban mégis eltörölte.
Vitatható érvek a lakossági takarékosságról
Az az állítás például, hogy a lakosság ne törekedne a takarékosságra, ne áldozna az energiahatékonyságra, egyszerűen nem igaz. Az Eurostat 2023-as adatai szerint a 16 év feletti magyar lakosság 35,4 százaléka olyan lakásban élt, ahol az előző öt évben energetikai korszerűsítés történt. Ez akkor az EU ötödik legjobb értéke volt. Az Otthon melege program 2014-es kazáncsere-pályázatainál a régiónként megnyitott keretek a jelentkezők hatalmas száma miatt gyorsan kimerültek. Két évvel később hasonló történt a családi házak energetikai korszerűsítésére kiírt pályázattal is. A 2024-es Napenergia plusz programra eredetileg 75 milliárdot tettek félre, ám egyetlen nap alatt 17 ezer háztartás regisztrált, a kormány végül 30 milliárdot hozzácsapott az eredeti összeghez. Az idei Otthoni energiatároló program százmilliárdos keretösszege negyvenezer család támogatására volt elegendő, ehhez képest 132 ezer pályázat érkezett be.
Megjelent az okosmérő és a dinamikus árszabás
A hónap elejéről származó hír, hogy szeptember elsejétől igényelhető az új villamosenergia-tarifa az MVM-nél, ennek nyomán egyes lakossági fogyasztók is választhatják az úgynevezett dinamikus, D árszabást, ami januártól indul. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kedvezményes éves fogyasztási határig – a lakosságnál 2523 kilowattóráig – továbbra is a megszokott, fix rezsicsökkentett ár érvényes. Efelett azonban az MVM már a villamosenergia-piac változásait követő, rugalmas árat alkalmazza. A belépés egyelőre önkéntes, aki pedig menet közben meggondolja magát, visszatérhet a korábbi árazáshoz.
Lassú átmenet a piaci ár felé
A dinamikus árazás bevezetése önmagában messze nem jelenti a rezsicsökkentés megszüntetését, de a D árszabás első lépésként is fogható fel: megjelenik a gondolat, hogy a napi szokások megváltoztathatók és a piaci árak átvezethetők a lakossági tarifákba. Az Európai Bizottság gyakorlatilag a rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta nyomást gyakorol Magyarországra, hogy szüntesse meg az intézkedést, a legutóbbi, 2026-os uniós országspecifikus ajánlás is részletezi az ártámogatások kivezetésének kívánalmát. Míg az Orbán-kormányok ellenálltak, a Tisza kifejezetten együttműködőnek tűnik: néhány héttel a hatalomra kerülésük után Magyar Péterék máris eltörölték az üzemanyagok védett árát, egyúttal hozzáfogtak az okosmérők telepítésének felgyorsításához.
A védett ár utóélete
Sajátos fénytörést ad a Pénzügyminisztérium reakciójának az Orbán-kormányok egy másik emblematikus energetikai ármeghatározó intézkedésének utóélete. Magyar Péter az új kormány Ópusztaszeren megtartott első ülése után, május 13-án azt közölte, hogy az üzemanyagok védett ára a lakosságnak továbbra is elérhető lesz. Ehhez képest az Országgyűlés tiszás többsége június 27-ével már meg is szüntette az intézkedést. Hogy ez mennyire volt jó döntés, azt kellően mutatja, hogy a Tisza-kormánynak alig két hónap múlva, szeptember elején új intézkedést kellett bevezetnie a dízel árának elszabadulása miatt. A Tisza a rezsicsökkentés kapcsán is azt ígérte, hogy az intézkedést megtartja, mi több, kiterjeszti, erről még a választás előtt Kapitány István is közzétett videóbejegyzést. Magyar Péterék választási győzelme után Kapitány kapta meg az energetikai tárcát, ám a minisztériumban olyan folyamatok vették kezdetüket, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a miniszter leadta az energetikát, mint területet az egyik államtitkárának.
