Egészen elképesztő árat fizetnek a németek az áramért
Eurómilliárdos állami támogatás mellett drágult a lakossági rezsi az Energiewende húsz éve alatt Németországban. Az energiafordulat költségei egyre nagyobb mértékben az államkasszát terhelik – írja a Magyar Nemzet.
Importáramból bőven akad Németországban, ráadásul 2025-ben a fosszilis alapú áramtermelés összességében stagnált, de csak azért, mert a lignitalapú termelés visszaesését részben a földgázalapú termelés növekedése ellensúlyozta.
Hárfás Zsolt szakértő szerint visszatérő kijelentés, hogy a nap- és szélerőművek igen olcsón termelnek áramot, ami ideális körülmények között igaz is, de a villamosenergia-rendszer teljes költségével kell számolni – a hálózatokkal, a szabályozható erőművekkel, az energiatárolókkal, a rendszerirányítással és a kiegyenlítő energiával együtt. Mindezek kiépítésének és működtetésének szintén ára van – tette hozzá.
A szakértő kiemelte: az energiafordulat, az Energiewende költségei mindinkább az államkasszát terhelik, mintsem közvetlenül a fogyasztók pénztárcáját. Ez 2026-ban 6,5 milliárd euróba kerül, aminek köszönhetően nagyjából száz euróval kevesebbet kell fizetnie egy átlagos fogyasztású háztartásnak. A tervek szerint 2027 és 2029 között évente további 5,525 milliárd euró menne ugyanerre a célra.
A német gazdasági minisztérium 2026-ban összesen 30 milliárd eurónyi energetikai tehercsökkentéssel számol, amelyből 6,5 milliárd euró az átviteli hálózati költségek támogatása, további 16,2 milliárd euró pedig az EEG-finanszírozás költségvetési átvállalásához kapcsolódik. Hárfás Zsolt szerint mindjárt más megvilágításba kerül a 35,6 eurócentes háztartási átlagár, ha tudjuk, hogy az egyes költségelemeket több milliárd eurós nagyságrendben az államkassza állja.
A szakértő hozzátette: mindezekből nem az következik, hogy nincs szükség nap- vagy szélerőművekre, csak látni kell e technológiák másik oldalát is. Egy ország energiastratégiája akkor eredményes, ha az ellátásbiztonság mellett racionális mértékű a teljes rendszer költsége.