Gauguin-életműkiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban
Péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeum új kiállítása, amely Paul Gauguin (1848–1903) francia festőművész életművét mutatja be. A Bonjour Monsieur Gauguin – A posztimpresszionisták és szimbolisták körei című tárlaton összesen 150 remekmű, köztük mintegy 80 Gauguin-alkotás látható.
A kiállítás központi kérdése, hogyan alakult Gauguin művészete a franciaországi évektől a pont-aveni korszakon és a martinique-i utazáson át Tahitiig. Kiemelt szerepet kap a japán művészet, valamint Pissarro, Cezanne és Rembrandt hatása, továbbá a Van Goghgal való kapcsolat. A Gauguin műveiben megjelenő egzotikus tájak, emberábrázolások és mítoszok egy új, személyes és szimbolikus művészi világ kialakulását jelzik.
A tárlat Gauguin európai művészetre gyakorolt hatását is vizsgálja, bemutatva a festő magyarországi recepcióját is Ady Endrétől Rippl-Rónai Józsefen és Fülep Lajoson át a modern magyar művészet képviselőiig. Ady külön esszével emlékezett meg a festő haláláról, akiben a meg nem értett zseni szimbólumát látta, és az abszolút művészi igazság megtestesítőjének tartotta Gauguint. Mint írta: „Ebben a pillanatban már érzem, hogy e halotté az igazság. S fázós árnyékát látom, amint szökik Párizsból.”
Ady mélyen átérezte Gauguin menekülését a civilizációból, a nyárspolgári társadalomból a primitív, tiszta világok felé. Egy másik írásában, az Egy szegény szálon címűben büszkén emlékezett meg arról, hogy Rippl-Rónai József még fiatal korában, Franciaországban együtt dolgozott és barátkozott Gauguinnal, amikor a franciák még nem értették meg a mestert. Ady számára Gauguin alakja a magányos, vívódó, a korral és a társadalommal szembeforduló modern művész archetípusa volt, akinek sorsában a saját, Magyarországon sokszor el nem ismert, támadott költői szerepét látta viszont.
A tárlat ívét 15 nagy szekció és 9 kisebb kiállításrész rajzolja ki, amelyek Gauguin művészetét kapcsolatok és művészi párbeszédek hálózatában mutatják be. A festő bretagne-i időszaka, a Szerelem erdeje és a fürdőzők témája, Martinique, majd a Van Goghgal közösen töltött arles-i időszak és a tahiti korszak egyaránt önálló állomásként jelenik meg. A látogatók olyan meghatározó alkotásokkal találkozhatnak, mint a párizsi Musée d’Orsay-ból kölcsönzött Tahiti nők, a londoni Tate-ből érkezett Faa Iheihe (Tahiti pasztorál), a New York-i The Metropolitan Museum of Artból kölcsönzött Két tahiti nő és a Los Angeles-i Hammer Museum Bonjour Monsieur Gauguin című festménye, amely a kiállítás címét is adta.
