Ismeretlen törpebolygó rejtőzhet a Plútón túl
A chilei Vera C. Rubin Obszervatórium alig néhány hónapja kezdte el tízéves égboltfelmérési programját, és a kutatók máris rendkívüli eredményről számoltak be. Az első adatok szerint a Naprendszer Neptunuszon túli területén egy eddig ismeretlen objektum lehet, amely a felfedezést publikáló tudóscsoport szerint a legnagyobb valószínűséggel új törpebolygó. Ha az adatok helyesnek bizonyulnak, ez lehet a Naprendszerben ismert hatodik törpebolygó.
Az eddigi adatok alapján jelenleg több mint hatezer Neptunuszon túli, úgynevezett transzneptunikus objektumot tartanak számon, de ezek közül csupán négy számít törpebolygónak: a Plútó, a Haumea, a Makemake és az Eris. Az ötödik, egyben az elsőként még 1800. január elsején felfedezett törpebolygó, a Ceres a Naprendszer belső vidékén, a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben található.
A törpebolygók a Naprendszerben keringő égitestek önálló csoportját alkotják, amelyek átmenetet képeznek a bolygók és a kisbolygók között. A Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-ban megalkotott definíciója szerint törpebolygó az az égitest, amely közvetlenül a Nap körüli pályán kering, és elég masszív ahhoz, hogy a gravitációs erők gömbhöz közeli formára alakítsák, ám keringési pályáját nem tisztítja meg a kisebb kozmikus törmelékektől. A Plútót e definíció elfogadásával zárták ki a bolygók osztályából, és minősítették át törpebolygóvá.
A kutatócsoport meghatározta az objektum távolságát és fényességét, így becslést tudott adni a fényvisszaverő képességére is. Ebből kiindulva a 2026 ED138 jelű égitest átmérőjét 600 és 1500 kilométer közé teszik. Összehasonlításképpen: az egyik legjobban ismert törpebolygó, a Plútó átmérője 2377 kilométer.
A transzneptun objektumokra jellemző összetételű és ekkora méretű égitest várhatóan gömb formájú, ezért a kutatócsoport a 2026 ED138 törpebolygóként való besorolását javasolja.
„A Naprendszer külső térségei az univerzum legnehezebben kutatható helyei közé tartoznak, mivel az ott található kis égitestekről visszaverődő fény rendkívül halvány. A Vera C. Rubin projektjének segítségével minden eddiginél hatékonyabban észlelhetjük, majd követhetjük nyomon ezeket a távoli, mozgó objektumokat; a teljes látható éjszakai égbolt ismételt leképezésével pedig mindent láthatunk majd, amit csak látni lehet” – mondta Phil Marshall, a Rubin Obszervatórium működtetéséért felelős igazgatóhelyettese.
„A Naprendszer új modelljei szerint a Kuiper-öv sokkal több objektumot tartalmaz, mint amennyit eddig láttunk, így minden bizonnyal várnak ránk még meglepetések” – tette hozzá.
A Kuiper-öv a Neptunusz pályáján túli kisbolygóöv, amelyet a híres holland származású bolygókutató-csillagászról, Gerard Peter Kuiperről neveztek el, aki az elsők között vetette fel a Neptunuszon túli kisbolygóöv létezésének lehetőségét. A Kuiper-öv a Naptól számított 30–50 csillagászati egységen belül elhelyezkedő vidéke a Naprendszernek.
Főleg az infravörös tartományban elvégzett további észlelésekre lesz szükség ahhoz, hogy pontosabban meghatározhassák a 2026 ED138 tulajdonságait, és ezzel megalapozhatóvá váljon az a feltevés, hogy valóban törpebolygóról van szó. „Ha törpebolygónak bizonyul, az ED138 egy igen szűk égitestcsaládhoz fog csatlakozni” – mondta az objektumot felfedező Matthew Holman.
A Vera C. Rubin Obszervatórium – korábban Nagy Szinoptikus Felmérési Teleszkóp (LSST) – Chile Coquimbo régiójában működő csillagászati észlelőplatform. Fő feladata, hogy átfogó csillagászati felmérést végezzen a déli égboltról, létrehozva egy tízéves időtartamú felvételsorozatot, amelyet a Tér és Idő Örökség Felmérésének neveznek. A kiváló légköri viszonyokat biztosító 2682 méteres magasságban elhelyezett, 8,4 méter átmérőjű tükrös távcső érzékelője egy 3,2 gigapixeles CCD, amellyel 20 másodpercenként készítenek felvételeket a csillagos égbolt meghatározott területeiről.
„A Rubin tíz éven keresztül újra és újra lefényképezi majd a teljes déli égboltot, így azok az objektumok, amelyek korábban a felmérések által kihagyott területeken rejtőztek, most már elérhető közelségbe kerülnek” – magyarázta Matthew Holman, a Center for Astrophysics kutatója.
Mario Jurić, a Washingtoni Egyetem oktatója és a Rubin Naprendszer-kutatási programjának vezető tudósa, valamint Matthew Holman a Washington állambeli Spokane-ben, a Bolygótudományi Divízió 58. éves konferenciáján tartott sajtótájékoztatón ismertették az eredményeiket.
Összefoglalva: a Vera C. Rubin Obszervatórium kutatócsoportja egy eddig ismeretlen objektumot azonosított a Neptunuszon túl, amely a 2026 ED138 katalógusjelet kapta. A rendelkezésre álló megfigyelési adatok alapján 600 és 1500 kilométer közötti átmérőjű, gömb alakú objektum lehet, ezért a legnagyobb valószínűség szerint új törpebolygó, ennek megerősítéséhez azonban még további, infravörös tartományban elvégzett észlelések szükségesek.
