Szurcsik József rejtőzködő festményei előkerültek negyven év után
Korábban soha nem látott festmények, a rendszerváltás időszakának ironikus látleletei és egészen friss alkotások találkoznak Szurcsik József Kossuth-díjas képzőművész új kiállításán. A Godot Galéria Hold, villám, lézer című tárlata a magyar kortárs művészet egyik legjellegzetesebb alkotójának különböző korszakait kapcsolja össze, miközben azt is megmutatja, hogyan változott az ember, a hatalom és a környezet viszonyának ábrázolása az elmúlt évtizedekben.
Mítoszok és az időtlenség világa
Szurcsik József művészetében a kilencvenes évek végétől egyre hangsúlyosabban jelentek meg az antik kultúrából és a mitológiából merített motívumok. Az emberi alakok mellett falak, építészeti szerkezetek és különös, mozdulatlan formák kaptak szerepet.
Ezek a kompozíciók gyakran a bezárkózás, az elszigetelődés és a védelem kettősségét vizsgálják. A fal egyszerre nyújthat biztonságot és választhatja el az embert a külvilágtól. A művekben visszatérő Janus-arcú formák szintén az egymásnak feszülő jelentéseket hordozzák.
Az alkotó pályáját a technikai és műfaji sokféleség is jellemzi. A festmények és sokszorosított grafikák mellett repesztett felületű, antik hatású képeket, kisplasztikákat, festett szerszámszobrokat, papírinstallációkat és hegesztett fémszobrokat is készített.
Négy évtized alkotásai egy térben
A Hold, villám, lézer különlegessége, hogy a látogatók olyan korai festményeket is megismerhetnek, amelyek mintegy negyven éve nem kerültek a nyilvánosság elé, sőt közülük több most szerepel először kiállításon. A pályakezdő Szurcsik József geometrikus és szürreális kísérletei a későbbi, már jól ismert képi világ előzményeit is megmutatják. A korai alkotások mellé kerülő rendszerváltás kori grafikák és új művek révén az is követhetővé válik, mely motívumok maradtak állandók, és hogyan alakult át a művész kifejezésmódja.
Szurcsik József 1985 óta állít ki rendszeresen, alkotásai számos hazai és külföldi tárlaton szerepeltek, többek között Szófiában, Helsinkiben és New Yorkban. Munkáit olyan közgyűjtemények őrzik, mint a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum vagy a prágai Nemzeti Galéria.
A művész kapcsolata a Godot Galériával több évtizedre nyúlik vissza: első ottani kiállítását 1999-ben rendezték meg. Legutóbb október elején Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban nyílt tárlata, amely a 2025-ös Vásárhelyi Őszi Tárlaton elnyert fődíjához kapcsolódik.
A Godot Galéria új kiállítása így egy ritkán látható pályaképet tár a látogatók elé: a négy évtizeddel ezelőtti kísérletektől a rendszerváltás társadalomkritikus grafikáin át egészen a jelenben született művekig.
A Hold, villám, lézer című tárlat december 19-ig látogatható, keddtől péntekig 10 és 14 óra, szombaton 10 és 13 óra között.
