Gázársokk jöhet Magyarországon: elképesztően drágul az energiahordozó
A hollandiai gáztőzsde azonnali ára elérte a 100 dollár közeli szintet. A gázár már egy éve durván felfelé tart, és egyelőre nincs jele enyhülésnek. Magyarország egyre többet fizet az importért, a nagyobb terhek azonban csak jövőre jelentkezhetnek.
Magyarország éves gázigénye 8–8,5 milliárd köbméter. Ennek kielégítéséhez a 4,5 milliárd köbméteres orosz forrás mellett hozzávetőleg 2 milliárd köbméter belföldi termelés és további 2–2,5 milliárd köbméter, a világ számos tájáról érkező behozatal járul hozzá.
A felhasznált gázból évente mintegy 3 milliárd köbmétert a lakosság és a mikrovállalkozói szektor vásárol meg, döntően kedvezményes áron. A fennmaradó 5,5 milliárd köbméter az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználókhoz kerül. Míg a lakosság által elhasznált gáz drágulásának költségét közvetlenül a költségvetés viseli, a többi vásárló saját gazdálkodásában és versenyképességében érzi meg az áremelkedést.
Az 5,5 milliárd köbméter jelentős részét az energiaipar használja áram- és hőtermelésre, így a rezsikasszát ezen az ágon is csapolni kell. Sok gázt használ fel alapanyagként a vegyipar és a műtrágyagyártás is, ami hozzájárul a műtrágya magas árához, valamint energiahordozóként az ipar több ágazata.
A kkv-k egy része védett, mások erősen kitettek
A kis- és középvállalkozások kisebb, de fontos szereplői a gázpiacnak. Ebbe a körbe azok a cégek tartoznak, amelyek tíznél több főt foglalkoztatnak, éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük pedig nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A kkv-k 2022 közepén veszítették el az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságukat a rezsicsökkentés szűkítésének részeként, a világpiaci áram- és gázárak akkori elszabadulása miatt.
A kkv-k közvetlenül az energiakereskedőktől vásárolnak. Szerződéses konstrukciójuktól függően jelenleg vagy egyelőre megúszták a drágulás kedvezőtlen hatását, vagy erősen szenvednek a magas gázáraktól, vagy csak részben érinti őket az emelkedés. Védettségük vagy kitettségük 1–2 évre szóló gázvásárlási szerződésük időtartamától függ.
A magas gázárak most legkevésbé azokat a fix áras szerződéssel rendelkező kkv-ket sújtják, amelyek a mostaninál alacsonyabb árban állapodtak meg. Igaz, így eleshetnek a piaci árak eséséből eredő előnyöktől is, amíg le nem jár a szerződésük, de most nem ez látszik a trendnek. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a tőzsdei árakhoz kötött, indexált árú szerződéssel rendelkező kkv-k vannak. A fix áras és a piaci áras szerződések között helyezkednek el azok a kisebb kockázatot vállaló cégek, amelyek piaci árral kiegészített fix árban állapodtak meg. Az ilyen hibrid konstrukcióban általában az éves szinten vásárolt mennyiség adott részére vonatkozik a fix ár, a többire a tőzsdei ár.
A magas gázárak ugyanúgy érintik a nagyobb vállalatokat is, mint a kisebbeket, csakhogy a nagyok jobban ki tudják védeni, illetve el tudják viselni a piaci ármozgásokat. Az a társaság például, amely az év korábbi szakaszában olcsóbban tároltatott be földgázt saját maga számára, most használhat a készleteiből. Az a kereskedő pedig, amely szintén olcsón tároltatott be, most nyereséget érhet el, ha drágábban értékesíti a készletet.