Az Északi Áramlat újraindítása: Brüsszel álláspontja és a német belpolitikai vita
Az ukrajnai háború végéig érvényben maradnak az Oroszország elleni szankciók, ezt követően pedig az orosz energia uniós kivezetése amúgy is napirenden van. Az Északi Áramlat gázvezeték újraindításának kérdése így alapvetően politikai döntés, amelyet az Európai Bizottság javaslata és a tagállamok minősített többségi szavazata alakíthat.
A felbolydult európai energiapiac ugyanakkor a gazdasági növekedést is visszafogja, ami miatt bizonyos hangok azt szorgalmazzák, hogy Európa – és különösen Németország – ne mondjon le az orosz fosszilis energiáról.
Alice Weidel, az Alternatíva Németországért társelnöke a szankciók eltörlését és az Északi Áramlat működésének visszaállítását ígérte hatalomra jutása esetére. Érvként az olcsó orosz gázt említette, amely a korábbi német gazdasági siker egyik titka volt, és amelyet a Szovjetunió a hidegháborús időkben is szállított az NSZK-nak.
Friedrich Merz kancellár ezzel szemben azzal vádolta Weidelt, hogy Moszkva pártját fogja, és azt hangsúlyozta, hogy Németország energiaellátása csak megújuló forrásokból garantálható biztonságosan.
Az orosz energia uniós kivezetésének visszafordításához az Európai Bizottságnak kellene javaslatot tennie, a tagállamok minősített többségének pedig megszavaznia azt. A tagállamok többsége azonban jelenleg azon az állásponton van, hogy a Moszkvától való vásárlás elfogadhatatlan költséggel járna az európai biztonságra nézve.
