Bizonytalan Zelenszkij budapesti látogatása, Von der Leyen biztosan jön október 23-án
Magyar Péter a brüsszeli EU-csúcson tartott négyszemközti tanácskozást követően meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója alkalmából rendezendő állami ünnepségre. A meghívás tényét a nyilvánosság előtt is megerősítette, ám egyelőre nem tudni, hogy az ukrán elnök elfogadta-e azt. Az viszont már biztos, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Budapestre látogat, és beszédet is mond az ünnepségen.
Macron mégsem jön Budapestre
Magyar Péter a múlt héten adott interjújában azt közölte, hogy Emmanuel Macron francia államfő hazánkba érkezik az október 23-i ünnepségre. Lapunk másfél hete megírta, hogy az Élysée-palota még kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Macron Budapestre látogat-e, és a francia elnöki hivatal részéről azóta sem érkezett hivatalos megerősítés. Hétfőn Franciaország budapesti nagykövetsége arról tájékoztatta a sajtót, hogy Emmanuel Macron nem vesz részt az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett október 23-i állami ünnepségen.
Nem jön Netanjahu sem, a meghívás diplomáciai botrányt kavart
Magyar Péter arról is beszélt, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem látogat Budapestre. A magyar kormányfő áprilisi meghívása kisebb diplomáciai botrányt kavart: Magyar Péter akkor telefonbeszélgetést folytatott izraeli kollégájával, amelyen Budapestre invitálta őt az 1956-os magyar forradalom évfordulójára. Alig néhány nappal később egy sajtótájékoztatón viszont már úgy fogalmazott, hogy ha egy ország tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és olyan ember érkezik a területére, akit a bíróság köröz, azt őrizetbe veszik.
A Nemzetközi Büntetőbíróság Netanjahu mellett Yoav Gallant volt izraeli védelmi miniszter ellen is elfogatóparancsot adott ki 2024-ben, amelynek értelmében Netanjahut letartóztatás fenyegeti. Egy éve az Orbán-kormány kezdeményezte hazánk kilépését a testületből, azzal az indoklással, hogy az politikai bírósággá vált, és ennek egyik példájaként éppen a Netanjahu elleni elfogatóparancsot nevezte meg. A kormányváltás után a Tisza egyik első lépéseként döntött arról, hogy Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja marad.
