Megszólalt Kármán András is, már látjuk, hol lesznek megszorítások
A támogatások megvágása mellett egy 929 milliárd forintos adóemelési csomagra lesz szükség, amely a nagyvállalatokat és a fogyasztókat is eléri – derült ki a 2027-es költségvetés bemutatásakor.
Kármán András pénzügyminiszter kedden többnyire konkrét, esetenként azonban még pontosítandó válaszokat adott arra a kérdésre, miből lesz fedezet a költségvetésben az ígéretek teljesítésére. Az egyensúlyt úgy kell megteremteni, hogy közben a kormány más célokat is elérne: a költségvetési hiányt 7,5 százalékról 4,9 százalékra faragná le, a GDP-t jövőre 2,4 százalékkal növelné, a kormányzati ciklus végére pedig 2,8 százalékra csökkentené a hiányt.
A tárcavezető jelezte, hogy a 2026-os költségvetésben szerepelnek olyan egyszeri kiadások, amelyek kifutnak, így célzott kormányzati döntés nélkül nem jelennek meg a jövő évi pénzügyi tervekben. Elmondta azt is, hogy a magas nemzetközi energiaárak jelentős többletköltségére tartalmazza a fedezetet a 2027-es költségvetés.
Kiadáscsökkentés több területen
Az egyensúlyt egyfelől az összesen 1465 milliárd forintos kiadáscsökkentés segíti. A minisztériumok és állami vállalatok működési kiadásainak 10 százalékos csökkentése 447 milliárd forintot hoz, a koncessziós szerződések felülvizsgálata 246,1 milliárd forintot, a gazdaságfejlesztési támogatások visszafogása 169,5 milliárd forintot, a migrációs bírság eltörlése 135 milliárd forintot, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok reformja 119,3 milliárd forintot, a kormányzati kommunikáció és rendezvények 92,6 milliárd forintot, a közmédia finanszírozásának csökkentése pedig 61,3 milliárd forintot jelent.
Adóemelések és új terhek
A másik oldalon a bevételek növelése áll. Kármán András ezek között említette a vagyonadót, és elmondta, hogy általánosságban az a céljuk, hogy a termelésük során a környezetet jelentősen szennyező vállalatok nagyobb adót fizessenek.
A kormány a globális minimumadó szabályozását ültetné át a magyar adórendszerbe 15 százalékos kulccsal az 500 millió euró, illetve 180 milliárd forint bevételt meghaladó vállalatok számára. Mint kifejtette, a legtöbb magyar vállalat ma is kötelezett lenne a globális minimumadó fizetésére, de ez nem történik meg, vagy csak sokkal kisebb mértékben, mert például a helyi iparűzési adó száz százalékát levonhatják belőle. Ezt a levonhatóságot a kormány most korlátozná, de mivel valamekkora mértékben marad jóváírás, a kulcs a jelenlegi gyakorlat 9 százalék alatti mértéke helyett 11,25 százalékra emelkedne a tárca számításai szerint.
A miniszter a további tételeket is ismertette: a vagyonadó bevezetésétől éves szinten 200 milliárd forintot remélnek, a dohánytermékek jövedéki adójának emelése (90 milliárd forint) hamarosan életbe lép, látnak teret az égetett szeszes italok jövedéki adójának emelésére, a magas cukortartalmú üdítőkre pedig kiterjesztik a népegészségügyi termékadót (20 milliárd forint).
Várható a rehabilitációs hozzájárulás emelése is (35 milliárd forint): azok a cégek, amelyek nem foglalkoztatnak annyi megváltozott munkaképességű munkavállalót, mint az összlétszám alapján arányosan kellene, ehelyett magasabb adót fizetnek majd. Emellett a környezetet erősen terhelő ágazatok adóját szeretnék növelni, és általános széndioxidadó bevezetését tervezik, amelynek pontos mértékét nem ismertette, de az Európában alkalmazott kulcsok átlagáról lenne szó.
Ezekből a lépésekből összesen 929 milliárd forint többletbevételt remél a kormány, ami a 264 milliárdos lakossági adócsökkentéssel számolva nettó 665 milliárd forinttal javítaná az egyenleget.
