Büdzsé 2026: Sínre került a be nem tartott ígéretek költségvetése
A 2026-os költségvetés módosítása nyomán jelentősen emelkedik Magyarország államadóssága, miközben a kormány a választások előtt tett vállalásai közül többet is visszavon – derül ki a törvényjavaslat vitájából. A javaslat a GDP arányos államadósságot 77,5 százalékban állapítja meg, ami a 2025. év végi 74,6 százalékhoz képest 2,9 százalékos emelkedést jelent, egy év alatt mintegy 6600 milliárd forintos növekedést.
A képviselői érvelés szerint egy olyan pótköltségvetés, amely 3900 milliárd forint alatti összeggel növelte volna az adósságot, még a GDP folyóáras növekedése által biztosított lehetőségen belül maradt volna. A vitában elhangzott: bár a 2023–2025 közötti időszakban a GDP volumennövekedése 0,4 százalék volt, idén az első negyedévben 1,7 százalékot ért el, ami már az uniós átlag feletti – tehát a gazdaság növekedése mellett is jelentős államadósság-növekedést produkál a költségvetés.
Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint idén a második negyedévben az államháztartás GDP arányos, maastrichti adósságának záró értéke 75,1 százalék volt. Mivel minden évben a GDP közel 55 százaléka a második félévben termelődik meg, ha a kormány csak az első félévben megvalósult hiánnyal azonos mértékig terjeszkedne a költségvetésben, még csökkentené is az államadósságot. A jelenlegi tervek szerint azonban az első félévben felhalmozott hiánynál jóval nagyobb mértékű hiányt terveznek, amelynek okát a felszólaló nem tartotta ismertnek. A második félévben ugyanis nincsenek olyan kiadások, mint az év eleji 13. és 14. havi nyugdíj, a hat havi fegyverpénz, a közszféra dolgozóinak lakhatási támogatása vagy a januári emelt rezsitámogatás.
Az idei 7,5 százalékos GDP arányos hiány 1995 óta a negyedik legnagyobb érték; ennél csak a 2006-os, a 2002-es és az 1995-ös – a Bokros-csomag bevezetésének évében mért – hiány volt rosszabb. Az emelkedő államadósság mellett a gazdasági folyamatok is romló tendenciát mutatnak: az üzemanyag ára jelentősen nő, a tavalyi adatokhoz képest a beruházások visszaestek. A törvény az államadósság emelkedő pályára állítása mellett a költségvetési hiányt is magasabban, 7,5 százalékban állapítja meg GDP arányosan, ami éves szinten 7110 milliárd forintos hiányt jelent.
A Pénzügyminisztérium július végi államháztartási jelentése szerint a központi költségvetés az első hét hónapot 2773,6 milliárd forintos hiánnyal zárta, a tavalyi egész éves hiány pedig 5500 milliárd forint volt. A vitában elhangzott kérdés szerint az év utolsó öt hónapjában a tervezett hiány 60 százalékkal nagyobb a tavalyi azonos időszakinál, emellett 300 milliárd forintos befizetési kötelezettséget is előírtak.
A rekordmagas üzemanyagár jelentős általános forgalmi adó bevételi többletet generál – a korábbi védett árakhoz viszonyítva az év utolsó négy hónapjában a mostani árszínvonalon is 24,5 milliárd forinttal –, ám az arra adott kormányzati intézkedés nem megfelelő, a magas üzemanyagár a termékek árszínvonalán is éreztetni fogja hatását, így az inflációs mutatót és a költségvetési tényszámokat is módosítani fogja, akárcsak a forint-euró árfolyam ambiciózus, 357,5 forintban történő előrevetítése.
A magyar kis- és középvállalkozások hitelfelvételének lényegi részét adó, állam által támogatott Széchenyi-kártya-program és a kapcsolódó intézményi kezességi díjtámogatások előirányzatain a törvényjavaslat elfogadásával több mint 2 milliárd forint csökkentés valósult meg, tehát a kormány csökkenti a hitelkonstrukciók állami támogatását. A választási programban ezzel szemben a kis- és középvállalkozásoknak célzott állami támogatást, digitalizációt, külföldi piacszerzést és adókönnyítést ígértek – a költségvetésben azonban csökkentek a támogatásukra szánt előirányzatok.
A Fidesz gazdaságpolitikusa szerint ez a költségvetés nem az ígéretek teljesítéséről, hanem azok visszavonásáról szól. Álláspontja szerint a kormány a választások előtt mindent megígért, most pedig az ország eladósítása mellett sem teljesíti vállalásait.
A Pénzügyminisztérium korábban közölte: a 2026-os költségvetés módosítása mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott konkrét hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ilyen a kormánytagok és képviselők fizetésének csökkentése, a Mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. Emellett a takarékosabb állami működés érdekében is lépéseket tesznek, amelyek mintegy 300 milliárd forint megtakarítást eredményeznek az év utolsó hónapjaiban.
