Magyar Péter hétfőn ismerteti a 2027-es költségvetés irányait
A választási ígéretek és a költségvetési realitások közötti ellentmondások kerülhetnek a középpontba hétfőn az Országgyűlésben, ahol Magyar Péter miniszterelnök ismerteti a 2027-es büdzsé főbb irányait. Miközben a Tisza-kormány több adóemelést már bejelentett vagy kilátásba helyezett, a kampányban megígért családtámogatások és nyugdíjasjuttatások sorsa továbbra is bizonytalan.
A kormányfőnek most arról is számot kell adnia, miként kívánja összeegyeztetni a jelentős kiadásokkal járó vállalásait a költségvetési hiány mérséklésével. Nem kizárt, hogy a vállalkozásoknak további adóterhekkel is számolniuk kell: a kabinet a jelenlegi kilencszázalékos társaságiadó-kulcs 15 százalékra emelését is mérlegelheti. A sportolók kedvezményes adózásának szigorítása és a sport-tao rendszerének esetleges átalakítása ugyancsak szerepelhet a következő év változtatásai között.
Nyitott kérdések a kampányígéretek körül
A költségvetés egyik legérzékenyebb kérdése a családoknak és a nyugdíjasoknak tett vállalások teljesítése lehet. Magyar Péter a választási kampányban még a családi pótlék megduplázását ígérte, szeptemberben azonban már csak „jelentős” emelésről beszélt, ami jövőre tolódna. Egyelőre nem világos, hogy a kormány mekkora összeget különít el erre a célra, és az érintettek mikortól számíthatnak magasabb juttatásra.
A nyugdíjasok esetében szintén több a nyitott kérdés. A kabinet korábban a minimálnyugdíj 28 500 forintról 120 ezer forintra emelését helyezte kilátásba 2027 januárjától. Emellett a Tisza a választási kampányban SZÉP-kártyás támogatást is ígért az időseknek: az alacsonyabb nyugdíjból élők évi 200 ezer, a magasabb ellátásban részesülők egy része pedig évi 100 ezer forintos juttatást kaphatna. Az utóbbi intézkedés sorsa azonban továbbra sem tisztázott, Magyar Péter szeptemberben már a következő évi költségvetéshez kötötte a támogatás megvalósítását.
Áfacsökkentés és béremelések a napirenden
Hasonló bizonytalanság övezi a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentését. A Tisza korábban a jelenlegi 27 százalékos kulcs öt százalékra mérséklését vállalta, ám a pontos termékkör és a bevezetés időpontja továbbra sem ismert. Mindeközben a kormánynak az egészségügyben, az oktatásban, a szociális ellátásban és a gyermekvédelemben tervezett béremelésekre is elő kell teremtenie a szükséges fedezetet.
A miniszterelnök hétfői beszédének legfontosabb kérdése végső soron az lesz, hogy a Tisza-kormány milyen számításokra alapozza jövő évi terveit. A vagyonadóból remélt bevételek, a kisvállalkozásokat érintő változtatások és az esetleges további adóemelések mellett ugyanis jelentős kiadási vállalások szerepelnek a kabinet napirendjén. Noha már számos bejelentés elhangzott a Tisza-kormány gazdaságpolitikai elképzeléseiről, most az is kiderülhet, hogy ezek mennyire vannak összhangban a költségvetési számokkal.
