Törnek-zúznak, gyújtogatnak, fosztogatnak: egyre több európai országra terjednek át a zavargások
Franciaországtól Olaszországon át Albániáig tombol az erőszak. Franciaországban a hatóságok szerint mintegy négyszáz ultrabaloldali rendbontót vettek őrizetbe országszerte, miután a nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozó felvonulásokon feketébe öltözött csoportok összecsaptak a rendfenntartókkal, középületeket támadtak meg, gyújtogattak és üzleteket fosztogattak.
A szervezők szerint országszerte 800 ezren, a belügyminiszter tájékoztatása szerint 550 ezren vonultak utcára, közülük Párizsban 110 ezren. A fővárosban az anarchisták teljes utcákat dúltak fel, az erőszak, a gyújtogatások és a fosztogatások mérlege óriási mértékű. Limoges-ban felgyújtották a városházát, az épület teljesen leégett, és gyújtogattak Grenoble központjában, valamint a lyoni turisztikai hivatalban is.
Feketébe öltözött rendbontók elfoglalták a prefektus irodáját Bordeaux-ban, behatoltak a marseille-i és a lille-i polgármesteri hivatalba, ahol irodákat fosztottak ki és gyújtogattak. Marseille belvárosában és Bordeaux-ban is tucatnyi üzletet fosztottak ki, Nizzában szintén. Saint-Etienne-ben egy demonstráló kezét letépte egy rendőrségi gránát.
Emmanuel Macron államfő leszögezte: nincs helye az erőszaknak, mindannyian összefognak a káosz szítóival szemben. Az igazságügyminiszter rendkívül határozott bírói fellépést kért az erőszak elkövetőivel szemben. A hat hónappal későbbi elnökválasztás jelöltjei közül Marine Le Pen szerint a szélsőbaloldal ejtette túszul a jogos társadalmi követeléseket, Jean-Luc Mélenchon pedig szintén elutasította az erőszakot, mondván: akik osztoznak a harcukban, azoknak semmi keresnivalójuk a fosztogatásban, a rombolásban.
Olaszországban Milánóban a Dóm térnél csaptak össze tüntetők és rendőrök: a rendfenntartók vízágyúval és könnygázzal próbálták kiszorítani a kövekkel, üvegekkel dobáló tüntetőket, akik barikádokat emeltek, és meg akarták foglalni a II. Viktor Emánuelről elnevezett galériát. A több ezer demonstráló a legnagyobb szakszervezet, a CGIL által meghirdetett országos megmozdulásra érkezett, szolidaritásban a franciaországi és albániai tüntetésekkel. Giuseppe Sala milánói polgármester szerint a tüntetés indokai érthetőek, a hatóságokkal szembeni erőszak és a város pusztítása viszont elfogadhatatlan. Giorgia Meloni kormányfő kiemelte: nagy tisztelettel tekint a békésen tüntetőkre, de nem számít jognak a városok tűzzel, vassal történő pusztítását, és arra kérte az ellenzéket, tétovázás nélkül ítélje el az erőszakot. Bolognában és Torinóban is összecsapások voltak, a CGIL főtitkára november 20-ára általános sztrájkot hirdetett.
Albániában a tüntetések ötödik napjukba léptek, Tiranában erőszakba torkolltak: a tüntetők kövekkel dobálták a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. A megmozdulások azután erősödtek fel, hogy középiskolások és egyetemisták is csatlakoztak a szocialista miniszterelnök, Edi Rama lemondását követelő mozgalomhoz korrupciós vádak miatt; a diákok jobb oktatást, nagyobb anyagi támogatást és több munkalehetőséget is követelnek. A tiltakozáshullámot részben egy vitatott luxusberuházás elleni ellenállás táplálja. Rama támogatja a tiltakozáshoz való jogot, de figyelmeztetett, hogy a maszkot viselő, üzleteket rongálók bűncselekményt követnek el, és felelősségre vonják őket. Az öt napja tartó zavargások során 167 embert vettek őrizetbe, 132 rendőr megsérült. Rama kizárta, hogy lemondjon, és azzal vádolta konzervatív ellenfeleit, hogy ők szítják az összecsapásokat.
