Mit nem pótolhat a mesterséges intelligencia? – Új kiállítás nyílik az Iparművészeti Múzeumban
Hogyan öröklődik tovább egy alkotói szemlélet, és mit tanulhat egy fiatal művész a mesterétől, amit egyetlen tankönyvből vagy digitális eszközből sem sajátíthat el? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Tovább élő mintázatok – Mesterek és tanítványok a MOME-n című kiállítás, amely október 20-án nyílik meg az Iparművészeti Múzeum Ráth György-villájában. A tárlat kilenc alkotói közösségen keresztül mutatja be, miként formálják egymást a művészgenerációk.
A budapesti Ráth György-villa az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb darabjait bemutató impozáns épület. A kiállítás látványvilága is ezt a kapcsolatrendszert követi: az installáción végigfutó, neveket összekötő fríz a mesterek és tanítványok közötti tudásátadást jelképezi. Horváth Judit értelmezésében a mesterségbeli tudás nem változatlanul megőrzött ismeretanyag, hanem olyan tapasztalat, amely minden újabb alkotói kapcsolatban gazdagodhat és átalakulhat.
A tárlathoz a MOME gondozásában katalógus is készült. A kötetben a kurátor kilenc oktatóval folytatott beszélgetései olvashatók, amelyekhez az általuk megnevezett mesterek és tanítványok is hozzáfűzték saját gondolataikat, így ugyanazokról a kapcsolatokról több nézőpontból is képet kaphat az olvasó.
Közel másfél évszázados hagyomány
A kiállítás témája szorosan kapcsolódik a magyar iparművészeti oktatás történetéhez. A MOME legkorábbi jogelődje, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda 1880-ban nyitotta meg kapuit. Az intézményben kezdetben a műfaragás oktatása indult el, majd fokozatosan megjelentek az ötvösség, a fametszés, a díszítőfestés és más iparművészeti szakágak is.
Az egyetem intézménytörténeti áttekintése alapján a gyakorlati képzés már a kezdetektől meghatározó szerepet játszott az oktatásban. A tanulók nem kizárólag elméleti ismereteket szereztek, hanem műhelymunkán keresztül sajátították el a különböző anyagok megmunkálását és a mesterség fogásait. Ez a hagyomány a későbbi évtizedekben is meghatározta a magyar iparművészképzés szemléletét.
A Tovább élő mintázatok ezt a több mint száznegyven éves örökséget helyezi mai környezetbe. A kiállított tárgyak közötti kapcsolatokat nem feltétlenül a hasonló formákban vagy motívumokban kell keresni, hanem abban a gondolkodásmódban és szakmai tapasztalatban, amelyet az egyik alkotógeneráció átad a következőnek.
A helyszínválasztás is illeszkedik a témához. A Városligeti fasorban álló Ráth György-villa egykor az Iparművészeti Múzeum első főigazgatójának otthona volt. Ráth György 1901-ben vásárolta meg az épületet, amelyet feleségével együtt műtárgyakkal rendezett be. A villa ma az intézmény szecessziós gyűjteményének fontos bemutatóhelye, ahol az A mi szecessziónk című állandó kiállítás mellett időszaki tárlatok is várják a látogatókat.
A Tovább élő mintázatok – Mesterek és tanítványok a MOME-n című kiállítás október 20-tól 2027. január 3-ig látogatható a Ráth György-villában. A tárlathoz kurátori vezetések és további kísérőprogramok is kapcsolódnak, amelyekről az Iparművészeti Múzeum hivatalos felületein tájékozódhatnak az érdeklődők.
