Anyagi vérzivatart hoz, ha a Tisza-kormány behódol a Nemzetközi Valutaalapnak
A Nemzetközi Valutaalap szívesen adna hitelt Magyarországnak, cserébe azonban olyan elvárásokat kellene teljesíteni, amelyek hatalmas terhet jelentenének az emberek számára. A felmerült megszorítások egyeznek a kampányban kiszivárgott dokumentummal, amelynek valóságát a Tisza Párt nem cáfolta.
Az IMF javaslatai között szerepel a megmaradt hiteltámogatási programok – köztük például az Otthon start program – felszámolása is, mivel ezek a szervezet szerint torzítják a hitelkiosztást és rontják a monetáris politika hatékonyságát.
Szalai Piroska szerint egyáltalán nem torzítja a hitelpiacot, ha az állam valamilyen körnek támogatásokat biztosít. Az államnak nem az a feladata, hogy profitot termeljen, hanem az, hogy élhető országot, a társadalomnak élhető körülményeket teremtsen, és védje a gazdaságot is – hangsúlyozta.
Az IMF szerint a nyugdíjkorhatárt is meg kellene emelni. A Fidesz képviselője elmondta, hogy amikor átvette a nyugdíjkasszát a Tisza-kormány, akkor a nyugdíjkassza – alapvetően az egészségkassza is – fenntartható volt, mert magas volt a foglalkoztatás, és folyamatosan növekedtek a reálkeresetek. Most már látható, hogy a foglalkoztatás létszáma csökken, a munkanélküliség emelkedik. Jelen pillanatban még a keresetek növekednek, de ennek dinamikája közel sem akkora, mint az első félévben, amikor a nettó átlagkereset inflációval korrigált növekedése is tíz százalék fölött volt. A mostani növekedés is még öt százalék fölötti reálérték-növekedés, ami az unióban magas érték, de ez az év eleji jelentős keresetnövekedéseknek köszönhető. Ha kevesebben dolgoznak, és nem olyan dinamikusan nőnek a keresetek, akkor valóban gondot okozhat a nyugdíj- és a tb-kassza fenntarthatósága.
Szalai Piroska szerint szomorú, hogy a jelenlegi kormány nem gazdasági feladatként tekint a munkaerőpiacra, hanem szociális területként. Öt hónapon keresztül nem volt foglalkoztatási államtitkára a területnek, és riasztó az a mondat, hogy a terület gazdájának nincs olyan feladata, ami érintené a versenyszférát – emelte ki.
Az IMF utalást tett arra is, hogy el kell adni az Orbán-kormányok által a külföldiektől visszavásárolt állami vállalatokat. Szalai Piroska szerint ez nagyon durva, már-már bicskanyitogató javaslat. A Tisza-kormány most alakította meg a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, amely szabályozásában valóban a negyvenes évek végi ÁVH-hoz hasonló.
Az Orbán-kormányok nem hivatalt hoztak létre a vagyonvisszaszerzésre – mondta. Az volt a cél, hogy a korábban, a kilencvenes években a Horn-kormány és a Bokros-éra idején, majd a Gyurcsány–Bajnai-időszakban elherdált, kétes szerződésekkel külföldieknek átadott állami vagyonelemek visszakerüljenek, mind a termelővagyonban – például a reptér és a közszolgáltató cégek esetében –, amelyek jelenleg is hatalmas bevételt hoznak a magyar költségvetésnek.
Az állami vagyon nem csak a termelővagyonból származik, hiszen a kulturális kincsek – például a Seuso-kincs és a Munkácsy-trilógia – is olyan mértékben növekedtek, ami ugyan nem termel éves szinten bevételt, de a magyar állami vagyon növekedését jelenti.
Szalai Piroska hozzátette: az sem igaz, hogy az Orbán-kormány kongó kasszát adott volna át, valójában tele a kincstár, ekkora devizatartalék soha nem volt, ennek része az aranytartalék, amely tonnában a 2010-es harminchétszerese.
