Jönnek a „birodalmi adók”, és a kormány nem ellenkezik
Brüsszel nem vethetne ki közvetlenül adót, ezért inkább másként nevezi – derül ki a Tűzfalcsoport elemzéséből. Az Európai Bizottság a hivatalos közlések szerint nem adóként, hanem mechanizmusként vezetné be az új befizetési kötelezettségeket.
Érdemes ismét kiemelni: Brüsszel nem vethetne ki közvetlenül adókat, de a hivatalos közlések szerint ez nem is az, hiszen ez csak egy mechanizmus.
A dolog érdekessége egyébként, hogy a Tisza-kormány javaslatára a parlament épp a közelmúltban szavazta meg a dohánytermékek jövedéki adójának 15 százalékos emelését, ami novemberben lép hatályba. „Akkor az volt a mondás, hogy az ebből keletkező bevételt az egészségügybe csatornázzák, de az időzítés és a növekmény mértéke miatt azt sem zárhatjuk ki, hogy a Magyar Péter vezette kabinet előre menekült. Végülis jobban hangzik, hogy az adóemelésből kórházi klímák és várólista-kurtítás lesz, mintha azt kellene mondani: ebből törleszti majd Brüsszel a hiteleit, és vásárol újabb fegyvereket Ukrajnának” – vonja le a következtetést a Tűzfalcsoport.
A Kármán-féle vagyonadó nagyvállalati rokona
A CORE névre keresztelt hozzájárulás más problémákat vet fel. A tervezett befizetés a 100 millió eurónál nagyobb éves nettó árbevételű, a szabályozás hatálya alá tartozó vállalatokat érintené. Az értékhatár nagyjából 36,5 milliárd forint, ami elsőre soknak tűnik, de a valóságban ötszáznál is több ilyen cég működhet csak Magyarországon. A koncepció legfontosabb részlete, hogy nem a nyereség számít.
Egy adott vállalatot akkor is fizetésre kötelezhetnek, ha az adott üzleti évet veszteséggel zárta. A rendszer ebben emlékeztet a Magyarországon is vitatott vagyonadó egyik alapvető problémájára: a fizetési kötelezettség alapja és a tényleges fizetőképesség nem ritkán elválik egymástól. A Kármán András nevével fémjelzett adócsomag számos magyar középvállalatot dönthet be.
Szóval, Brüsszel tervei szerint a szankciós környezet, a bizonytalanná váló ellátási láncok, az infláció és az energiaválság által sújtott európai gazdaság amúgy is globális versenyhátrányban lévő szereplőinek még mélyebben a zsebükbe kellene nyúlniuk. Míg az USA, Kína és mások nyíltan vagy éppen bújtatott módon arra törekszenek, hogy a vállalataikat még ütőképesebbé tegyék, az EU nemhogy az adminisztratív terheket nem csökkenti, de még mindennek tetejébe új arcot is kivetne, amelyet a vállalatok a vásárlókra terhelnek vagy felülvizsgálják beruházási terveiket.
A láthatatlan számla
A Tűzfalcsoport végül arról is ír, hogy az Európai Bizottság az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeinek egy részét is az uniós kasszába irányítaná, ahogyan a karbonvám bevételeinek 75 százalékát is. Továbbá emelné a nem újrahasznosított műanyag csomagolási hulladék alapján fizetendő hozzájárulást. Az Európai Parlament pedig a digitális szolgáltatások, az online szerencsejátékok és a kriptoeszközök területéről is tetemes összegeket irányítana a birodalmi büdzsébe.
A fenti elképzelések célja nem az EU kirángatása a gödörből. A valódi indokot az Európai Számvevőszék árulta el, amikor arra figyelmeztetett, hogy az EU hitelállománya és az Ukrajnának nyújtott hitelek – amelyek 2026 elejére összességében jelentős tételeket, több tízmilliárd eurót tesznek ki – miatt elengedhetetlen az új saját források jóváhagyása, különben az EU költségvetése hiánnyal szembesülhet. A Tisza-kormánynak pedig ez így rendben van.
