Ma nyilvánosságra hozzák több tízezer egykori ügynök nevét
Több tízezer egykori ügynök neve és személyes adatai válnak nyilvánossá szerdán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának honlapján. A nyitottaktak.hu oldalon kereshető adatbázisban akár 50–60 ezer személy adatai is szerepelhetnek.
A felületet Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán miniszter részvételével mutatják be. A levéltár főigazgatója ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a fennmaradt állambiztonsági dokumentumok hiányosak, és tartalmuk nem minden esetben felel meg a valóságnak.
Februárban a beszervezési dossziékat is közzéteszik
A negyedik irattípus, amelyet a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak, a B-dosszié. Az előző háromtól eltérően ez már nem csupán néhány szikár adatot rögzít, hanem 20-50 vagy akár több száz oldalas dokumentum, amely a tartótiszt szemszögéből tartalmazza részletesen az ügynök életútját kiszemelésétől, beszervezésétől ügynöki tevékenységének értékelésén át az elbocsátásig.
Mintegy tízezer B-dosszié van, összesen sok százezer oldal. A levéltárban jelenleg is zajlik ezek anonimizálása: azoknak a személyes adatait törlik a dokumentumok digitális másolatából, akik nem ügynökök, nem tartótisztek vagy hivatásos alkalmazottak és nem is korabeli közszereplők. Így védik a megfigyeltek, illetve harmadik, semleges személyek szenzitív adatait, például egészség, szexuális szokások, kóros szenvedély vonatkozásában – mondta a szakember.
A főigazgató elmondta: már az ügynökakták nyilvánosságra kerülésének hírére megindult az érdeklődők rohama. Az egykori megfigyeltek, illetve hozzátartozóik az M-dossziékban lévő jelentéseket is megismerhetik. Jelenleg 7-8 hónapos átfutási idővel tudja teljesíteni a levéltár a betekintési kérelmeket, ám ez most tovább nőhet.
Hiányosak az állambiztonsági dokumentumok
Cseh Gergő Bendegúz arra a felvetésre, hogy mennyire hitelesek és teljesek a dokumentumok, hangsúlyozta: nem minden esetben feltétlenül valós az állambiztonsági iratok tartalma és egészen biztosan nagyon hiányosak.
Becslések szerint mintegy 150 ezer ügynököt foglalkoztathatott összesen az állambiztonság a Rákosi- és a Kádár-rendszer négy évtizede alatt, ám csak körülbelül egyharmaduk neve ismert, részletes, érdemi információ, például B-dosszié pedig csak mintegy 10 százalékukról van.
Sok irat veszett el 1956-ban és a rendszerváltás során, a maradékot pedig 1997-ig, az ÁBTL elődje, a Történeti Hivatal létrejöttéig a Belügyminisztériumban őrizték, ahol nem érvényesült civil, szakmai kontroll, az iratokat továbbra is a politika által közvetlenül irányított állami szerv kezelte – mutatott rá a szakember.
Kérdésre válaszolva hozzátette: a most nyilvánosságra kerülő több tízezer név többnyire „kisembereket”, például kocsmárosokat, vendéglátósokat, szállodai dolgozókat, boltosokat, buszvezetőket, vasutasokat vagy a határban dolgozó gazdákat takar.
