Kérdések Lengyelország budapesti nagykövetéhez
A lengyelországi fejlemények kapcsán több nyitott kérdés merült fel, amelyek a varsói kormány és az alkotmányos intézmények viszonyát érintik. Az alábbiakban ezeket a kérdéseket vesszük sorra.
Felmerült, hogy a lengyel rendőrség részéről három személy tudott előre a kormányzati tervekről: Marek Boron rendőrfőkapitány, Krzysztof Ogronski varsói rendőrparancsnok és Tomasz Naszedek, Ogronski helyettese.
Nyitott kérdés az is, hogy Anna Korwin-Piotrowska azzal indokolta-e az Alkotmánybíróság elnökének és helyettesének elmozdítását, hogy a nevezettek nem fogadták el a kormány költségvetését, és hogy a 2027-es költségvetésből kihagyták-e az Alkotmánybíróság finanszírozásának összegét.
Egy neve elhallgatását kérő kormánytisztviselő állítólag azt nyilatkozta, hogy a kormány úgy kalkulált: az embereket úgysem érdekli az Alkotmánybíróság, csak egy maroknyi nyugdíjas fog tiltakozni, mindenki más a temetőkben lesz vagy otthon. Ez magyarázhatja, miért időzítették az intézkedéseket Halottak Napjára és Karol Nawrocki államfő távollétére.
Kérdés, hogy meglepte-e a kormányt, hogy Karol Nawrocki azonnal megszakította útját és visszatért Varsóba. Tomasz Michulka rendőrfőkapitány-helyettes nyilatkozata szerint az Alkotmánybírósághoz kivezényelt rendőröket géppisztolyok viselésére utasították. Több rendőrtiszt is felháborodásának adott hangot emiatt. Egyikük szerint ez nem szabványos felszerelés az ilyen típusú műveletekhez, a rohamrendőrök nem visznek magukkal gépfegyvereket. Egy másik tiszt szerint egy olyan forgatókönyv, amely lehetővé tenné géppuskák vagy éjjellátó berendezések használatát, csak háború esetén lehetséges; a rendőrség ilyen eszközöket csak közelharci egységekben használt, legutóbb a fehérorosz határra küldött tisztek esetében.
A lengyel rendőrök egyik legnagyobb szakszervezete, a Policyjna Solidarność nyílt levelet írt az országos rendőrfőkapitánynak a jogszerűtlen intézkedésekkel kapcsolatban. A levélben három, a lengyel büntető törvénykönyv súlyos rendelkezését megszegő esetre mutattak rá: az alkotmányos rend elleni bűncselekményekre, az állami szervek elleni támadásra és a hivatali visszaélésre. A rendőrök attól tartanak, hogy végül nekik kell majd viselniük a politikai döntések jogi következményeit. A szakszervezet szégyenfoltként tekint arra is, hogy Karol Nawrocki köztársasági elnöknek át kellett verekednie magát a rendőrsorfalon, amikor az Alkotmánybírósághoz érkezett. A levél szerint egyetlen rendőr sem akar a politikai hatalmi játszmák eszközévé válni, a történtek súlyosan rontották a rendőrök morálját, és további elégedetlenséghez vezethetnek.
A felvetések között szerepel az is, hogy ha mindez egy jobboldali, szuverenista, patrióta kormány alatt történt volna, Brüsszel és az egész EU tiltakozna, szankciókkal fenyegetőzne és a jogállamért aggódna.
