Kétmillió embert érinthet a dohányáru drágulása novembertől
Novemberben lép életbe a jövedékiadó-emelés, amelynek nyomán a cigaretta ára mintegy 5, a hevített dohánytermékeké nagyjából 10 százalékkal emelkedhet – attól függően, hogy a gyártók mekkora mértékben hárítják át az adónövekedést a fogyasztókra. A Magyar Dohány-kiskereskedők Szövetségének becslése szerint egyes dohánytermékek akár 300 forinttal is drágulhatnak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben a társadalom mintegy 24 százaléka fogyasztott hagyományos dohánytermékeket, ami nagyjából kétmillió, 15 évesnél idősebb fiatalt és felnőttet jelentett. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága létszámadatot nem közölt, azt ugyanakkor rögzítette, hogy az elmúlt öt évben a dohányosok tábora bizonyosan csökkent idehaza, amit több tényező mellett az ár befolyásol.
Betáraznak a trafikok az adóemelés előtt
Iparági szereplők szerint most az történik, ami minden adóemelésnél szokott: a kiskereskedők, azaz a trafikosok annyi dohányárut vásárolnak, amennyit csak tudnak, még az alacsony adó mellett. Ez a nagykereskedőket is lépéskényszerbe hozza, így a trafikpiac most pörög, hogy novemberben, az adóemelés élesedésével visszaessen, majd decemberre újra visszaálljon a megszokott kerékvágásba.
A várakozás szerint a trafikokban elkért összeg ütemesen emelkedik majd, a gyártók és forgalmazók általában nem egyszerre hárítják a fogyasztókra az adónövelés nyomán bekövetkező emelkedést. Az árakat jelenleg hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön lehet emelni.
Feketepiac felé terelheti a vásárlókat az áremelés
A Magyar Dohány-kiskereskedők Szövetsége attól tart, hogy az év vége előttre időzített újabb áremelés tömegesen fordítja a vásárlókat a legális és ellenőrzött beszerzési csatornák helyett a szervezett bűnözői csoportok által uralt feketepiac irányába. A szövetség felidézte tavalyi kutatását, amely szerint a válaszadók 20 százaléka tartotta a legfontosabb tényezőnek a termék árát, 21 százalék pedig már akkor azt mondta, hogy a jogszerű kereskedelemben kapható árucikkek árát nem tudja vagy nem hajlandó megfizetni. Megjegyezték azt is, hogy az áremelkedés miatt a dohánytermékek iránti kereslet nem szűnik meg egy csapásra, legfeljebb új utat talál magának.
Becslések szerint a dohány-feketepiac mértéke idehaza nagyjából 15-20 százalékos lehet, egyes szakmai becslések ennél is nagyobb arányt valószínűsítenek. A hatóság adatai szerint míg 2021-ben több mint 6,8 milliárd szál cigarettát adtak el a hazai dohányboltok, tavaly már csak 5,3 milliárd szálat. Ugyanennyi idő alatt az értékesített cigarettadohány 4000 tonnáról évi 3000 tonnára csökkent, a hevített termékeknél pedig a tavalyi 2,7 milliárd szálas eladott mennyiség is visszaesést jelent. Nőtt ugyanakkor a dohányzási célú gyógynövénytermékek és a nikotinos párnák piaca.
A forgalom csökkenő tendenciája a fogyasztási szokások átalakulása mellett arra vezethető vissza, hogy a feketézés számottevő a dohánypiacon – a szakmai becslés és a hatósági tapasztalat egyaránt jelentős illegális viszonyokról árulkodik.
