Sárgalapos figyelmeztetést kapott a bolgár kormány
Brutálisan alacsony részvétel mellett zajlott a bolgár elnökválasztás vasárnapi első fordulója. A választópolgárok mintegy 80 százaléka távol maradt az urnáktól, miközben a kormány által támogatott államfőjelölt a vártnál jóval szorosabb versenyre kényszerült. A most vasárnapi második fordulóban a jobboldali és a török kisebbségi szavazók dönthetnek az elnöki szék sorsáról.
Meghatározó szerephez juthat a Deljan Peevszki vezette DPSZ is, amelynek szavazói nagyrészt távol maradtak az első fordulótól. A párthoz kötődő polgármestereket ért kormányzati atrocitások miatt azonban nehezen képzelhető el, hogy tömegesen Radev jelöltjét támogatnák.
Elemzők szerint a liberális Folytatjuk a Változást (PP) és szövetségesei már mozgósították szavazótáboruk jelentős részét. A második fordulóban ezért elsősorban a jobboldali és a DPSZ-szavazók megszólításával növelhetik támogatottságukat.
A politikai törésvonalat tovább mélyíti az orosz–ukrán háború megítélése. A liberális oldal Ukrajna támogatása mellett áll ki, miközben Radev a békepárti retorikát helyezte kampánya középpontjába.
Csalódottság és gazdasági félelmek
Dobromir Zsivkov, a Market Links közvélemény-kutató intézet munkatársa szerint a rendkívül alacsony részvétel a felhalmozódott gazdasági félelmekkel, az általános kiábrándultsággal és a fekete-tengeri feszültségekkel is magyarázható. A Progresszív Bulgária áprilisi szavazóinak mindössze egyharmada erősítette meg támogatását, kétharmaduk távol maradt.
Diana Damjanova politikai elemző szerint ez vagy a kormánypárt támogatottságának erózióját jelzi, vagy azt, hogy korábbi szavazóinak jelentős része nem fogadja el Jotovát államfőjelöltként. Úgy véli, a második fordulót a GERB és a DPSZ szavazói dönthetik el.
Válságba került az elnöki intézmény
Georgi Markov, a Magyarországon élő volt bolgár alkotmánybíró az Epicenter hírportálon megjelent elemzésében az elnöki intézmény válságáról ír. A gépi szavazás bevezetését súlyos politikai hibának tartja, miközben a jobboldali jelölt hiánya és a GERB távolmaradása tovább csökkentette a választók érdeklődését.
Szerinte az államfő amúgy is korlátozott jogköreit annyira megnyirbálták, hogy az elnöki tisztség elveszítette politikai súlyát. Felteszi a kérdést: milyen társadalmi legitimációja lehet annak az elnöknek, akit a választópolgárok mindössze 11 százalékának támogatásával választanak meg? Markov szerint Bulgáriának azt is mérlegelnie kellene, indokolt-e a közvetlen elnökválasztás fenntartása ilyen korlátozott hatáskörök mellett.
A második forduló már a kormányról is szólhat
A vasárnapi eredmény figyelmeztetés a kormánypártnak: az áprilisi parlamenti győzelem nem jelent automatikus felhatalmazást minden későbbi politikai megmérettetésre. A rendkívül alacsony részvétel ugyanakkor azt is jelzi, hogy a társadalom jelentős része egyik politikai oldalban sem lát meggyőző alternatívát.
A második forduló így nemcsak az államfő személyéről, hanem Radev kormányának politikai jövőjéről is szólhat.
Az első fordulóban a bolgár választók sárgalapot mutattak a kormánynak. A kérdés most az, hogy jövő vasárnap előkerül-e a második sárga lap is.
