Ráéghet az alkotmányozás ígérete Magyar Péterékre
Komoly buktatóval nézhet szembe Magyar Péter, amennyiben valóban népszavazásra bocsátja az új alkotmány tervezetét. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis még a Tisza Párt jelentős társadalmi bázisa sem lenne elég ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum, így az egyébként is döcögősen haladó alkotmányozás komoly kudarcba torkollhat. Ennek elkerülésére a miniszterelnök akár jogi manőverezésbe is kezdhet.
Nyáron, a jelenleg hatályos alaptörvény módosításakor a kormány rendkívül rövid időt biztosított a véleményezésre. Ezután Magyar Péter sikerként próbálta kommunikálni, hogy alig néhány nap alatt mindössze 23 ezer reakció érkezett a társadalmi egyeztetés során. Ezért messze nem elrugaszkodott az a gondolat, hogy egy új alkmány megalkotása során csak elbábozza a Tisza a részvételiséget.
Ezen bukhat el Magyar Péter terve
A hatályos szabályok miatt komoly kockázata van Magyar Péter alkotmányozási terveinek. A miniszterelnök többször is beszélt arról, hogy az új alkotmányt népszavazásra bocsátanák, ami kétélű fegyver lehet a kormány számára. A népszavazás ugyanis akkor érvényes, ha az összes választópolgár legalább fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
Az áprilisi választáson a szavazásra jogosultak száma 8,1 millió fő volt, így egy népszavazás eredményességéhez kicsivel több mint 4 millió állampolgárnak kell az urnákhoz járulnia. A választások során a Tisza 3,3 millió szavazatot gyűjtött, így önmagában a kormánypárti tábor nem lenne elég ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás. A múlt héten megjelent legfrissebb közvélemény-kutatás, a Závecz Research Intézet felmérése szerint a Tisza Párt 4,2 milliós táborából – figyelembe véve a részvételi hajlandóság mértékét – jelenleg 3,4 millió biztos szavazója lenne. Tehát a jelenlegi pártpreferenciákról szóló mérés mellett is valószínűtlen, hogy érvényes lenne az új alkotmányról szóló népszavazás, amennyiben azon csak a Tisza tábora vesz részt. Amennyiben a részvételiség csak üres mantra lesz a kormánypárt részéről, a Fidesz és a Mi Hazánk könnyen a népszavazás bojkottálására szólíthatja fel saját szavazóit, ami szintén kétségessé tenné a referendum érvényességét.
Akár jogi manőverezéssel is élhet a kormány
Amennyiben a Tisza el akarná kerülni azt a blamát, hogy érvénytelen legyen a népszavazás, lejjebb viheti az érvényességi küszöböt. Még júniusban egy kormányzati sajtótájékoztatón lapunk azt kérdezte a miniszterelnöktől, tervezik-e megváltoztatni a népszavazások szabályozását. Akkor Magyar Péter kiemelte, hogy ez egy olyan dolog, amit nem ők fognak kitalálni, és arra biztatott mindenkit, hogy vegyen részt az alkotmányozási folyamatban, és mondja el, mit tartana helyesnek. A kormányfő elmondta, a cél, hogy egy olyan alkotmányozás történjen, amelynek eredményeként mindenki a magáénak tekintheti az alaptörvényt.
Mikor volt utoljára érvényes népszavazás Magyarországon?
Nem lenne példa nélküli, hogy megváltoztatják a népszavazásra vonatkozó szabályokat. A hazánk NATO-csatlakozásáról 1997-ben tartott referendum előtt a parlament megváltoztatta a szavazás szabályait: eszerint a választópolgárok 25 százalékának egybehangzó válasza kellett az érvényességhez. Erre szükség is volt, hiszen az urnák előtt a jogosultaknak kevesebb mint a fele, 49 százaléka jelent meg. Ezen szabályok mentén zajlott 2003-ban a Magyarország EU-s tagságáról szóló referendum is, amelyen 45 százalékos volt a részvétel.
Figyelemre méltó, hogy a Fidesz által kezdeményezett és 2008-ban tartott szociális népszavazás volt az utolsó olyan referendum, ami érvényesnek számított a jelenlegi szabályok szerint is. Akkor 50,4 százalékos részvétel mellett a három kérdésben 80 százalékot meghaladó arányban támogatták az emberek a vizitdíj, a kórházi napidíj, illetve a tandíj eltörlését. Az akkori MSZP–SZDSZ kormány számára kudarcos referendum a balliberális koalíció felbomlásához, illetve a két párt végzetes meggyengüléséhez is hozzájárult.
A Fidesz immár kormányon 2016-ban a kötelező migránskvóta, míg 2022-ben a gyermekvédelem ügyében kezdeményezett népszavazást. Bár mindkét referendumon nagy többségben voltak az akkori kormánypárt véleménye mellett kiállók, egyik népszavazás sem volt érvényes: a kvótanépszavazáson 43 százalék, míg a gyermekvédelmi referendumon 47 százalék volt a részvétel. Az eredménytelenséghez az vezetett, hogy a Fidesz a jelenlegi alaptörvény megalkotásakor visszaállította a sokkal szigorúbb, 50 százalékos érvényességi küszöböt.
