Súlyos intő jel Paksnak a finn kudarc: milliárdos pert és áramhiányt hozott a Roszatom kiebrudalása
Politikai döntés miatt állították le a Paks II-höz hasonló finnországi Hanhikivi–1 atomerőmű építését, a nemzetközi választottbíróság azonban kimondta, hogy a szerződés felmondása jogellenes volt. Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő rámutatott: Finnország a kártérítési perek mellett évi közel 10 terawattóra olcsó áramtól esett el pont akkor, amikor az új adatközpontok miatt elszáll a fogyasztás, a bolgár példa pedig azt bizonyítja, hogy az egyoldalú szerződésbontás végén a megrendelő fizet.
A finn helyszínen 2021 végén átlagosan napi 350, az év végén már 500 ember dolgozott. Megkezdődött a munkagödör kiemelése, elkészült a hűtést szolgáló tengervíz-bevezető csatorna, és felhúzták a kiszolgáló létesítményeket. Az orosz RAOS Project 2021 végén átadta az előzetes biztonsági jelentést, a Fennovoima pedig 2022 elején arról számolt be, hogy a létesítési engedélyezés a célegyenesbe fordult. A 2021-es ütemterv szerint 2022 nyarára várták a létesítési engedélyt, 2023 nyarára az építkezés kezdetét, 2029-re pedig a kereskedelmi üzem indulását.
A döntő fordulat 2022. május 2-án következett be, amikor a Fennovoima felmondta az oroszokkal kötött szállítási szerződést. A finn fél a felhalmozódott késedelmekre, a kockázatok nem megfelelő kezelésére, valamint az ukrajnai háború miatti geopolitikai és gazdasági bizonytalanságokra hivatkozott. Hárfás Zsolt szerint a lépést valójában egyértelmű belpolitikai nyomásgyakorlás előzte meg: 2022. február 25-én Mika Lintilä gazdasági miniszter a parlamentben közölte, hogy nem terjeszti a kormány elé az erőmű létesítési engedélyét, március 28-án pedig Vantaa város vezetése szólította fel az önkormányzati energiatársaságot a projektből való kiszállásra.
A Roszatom a kezdetektől vitatta a lépés jogszerűségét, így az ügy nemzetközi jogvitába torkollott. Már 2022 decemberében megszületett az első vitarendezési döntés, amely megállapította, hogy a Fennovoima szerződésszegő módon járt el. Négy évvel a leállítás után, 2026 októberében a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választottbírósága is megerősítette ezt az álláspontot. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója jelezte, hogy további perekben érvényesítik az igazukat.
Hárfás Zsolt számításai szerint a VVER–1200-as blokk 90 százalékos kihasználtság mellett évente 9,5 terawattóra áramot termelt volna. Ennek piaci értéke megawattóránkénti 50 eurós árral számolva is eléri az évi 473 millió eurót, a jelenlegi, 100 euró körüli európai árszinten pedig évi 946 millió eurót tesz ki. Hatvanéves tervezett üzemidő alatt a blokk összesen 568 terawattóra áramot adhatott volna a hálózatba, ami több mint a hatszorosa Finnország teljes tavalyi fogyasztásának.
A finn villamosenergia-termelés 96 százaléka már 2025-ben is szén-dioxid-semleges forrásból származott. A 84,6 terawattórás tavalyi összfogyasztást a 79,1 terawattórás hazai termelés nem fedezte, így az ország 5,56 terawattóra nettó importra szorult. A Hanhikivi–1 évi 9,5 terawattórás kieső termelése a teljes finn felhasználás több mint 11 százalékának, a tavalyi nettó import 170 százalékának felel meg.
A kieső alaperőművi kapacitás különösen azért fájó, mert Finnország az energiaigényes adatközpont-beruházások egyik fő európai célpontjává vált. A Google idén szeptemberben 13 milliárd eurós finnországi digitálisinfrastruktúra-fejlesztést jelentett be, a Fingrid adatai szerint az adatközpontok már megkötött hálózati csatlakozási szerződéseiben szereplő összteljesítmény megközelíti az 5000 megawattot. A Fingrid előrejelzése alapján a tavalyi 85 terawattóra körüli éves áramfogyasztás 2030-ra 103–123 terawattórára ugorhat.
Hárfás Zsolt hangsúlyozta: egy több milliárd eurós nukleáris beruházás egyoldalú felmondása az elvégzett munkák, a kifizetett előlegek, a legyártott berendezések és az elmaradt haszon miatt garantáltan több milliárd eurós kártérítési kötelezettséget von maga után. Amikor a bolgár kormány 2012-ben politikai okokból elállt a Belenei Atomerőmű megépítésétől, a genfi választottbíróság 2016 júniusában 620 millió euró megfizetésére kötelezte Bulgáriát. Paks II-nél két darab 1200 megawattos reaktor épül, vagyis ennyivel biztosan nem úszná meg a magyar állam a Roszatom kiebrudalását.
A szakértő szerint a szerződés felmondása a borítékolható, több száz milliárd forintos kártérítésen túl évtizedekre visszavetné a hazai energiatermelést. A megfizethető hazai áram és az ellátásbiztonság helyett Magyarország a drága és kiszolgáltatott import csapdájába kerülne, ami az ipar versenyképességét és az életszínvonalat is letörné, ezért az ország alapvető gazdasági érdeke, hogy a paksi bővítés megvalósuljon.
