Alig lesz minimálbér-emelés? Átírták az eredeti célt, nem lesz egyszerű megállapodni
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése közvetlenül mintegy nyolcszázezer–egymillió munkavállalót érint Magyarországon, közvetve azonban – a családi pótlékok, a szociális juttatások és a felette lévő bérkategóriák korrekciója miatt – ettől jóval nagyobb az érintettek köre. Úgy tűnik, sokan lesznek csalódottak.
A hároméves megállapodásban az szerepel, hogy 2027-re – az európai uniós minimálbér-irányelv szerint – a minimálbérnek el kellene érnie a rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát. Ebben illene egy folytonosság, vagy akkor a kormány, vagy a munkáltatók mondják ki: már más a cél – fogalmazott Zlati Róbert.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Perlusz László szerint a minimálbér újratárgyalása a keretfeltételek ilyen jelentős eltérése esetén elkerülhetetlen. Kiemelte, hogy az egyezség arra épült, hogy egy dinamikus gazdasági növekedésből a munkavállalók is részesedjenek, különös tekintettel a legkisebb keresetűek bérfelzárkóztatására. A várt gazdasági növekedésnek azonban csak a töredéke teljesült: a 12 százalék feletti növekedés helyett egy három százalék alatti valósulhat meg a 2025–2027-es években összesen, mérsékelt infláció mellett.
Ebből nyilvánvalóan nem lehet folytatni a kétszámjegyű minimálbér-emeléseket – érvelt Perlusz László. A megállapodás már egy százalékpontos összesített eltérés esetén újratárgyalást ír elő az adott évben, idén pedig ennél sokkal több az eltérés. A főtitkár szólt arról is, hogy a kormány ezen a területen a legkisebb keresetű munkavállalók adóterhének mérséklésével nyújt segítséget. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat információi szerint bruttó 680 ezer forint alatt csökken az adóterhelés, a minimálbér esetében ez kilenc százalékos nettó bérnövekedést jelent. A munkabér bruttó emelését tekintve a munkaadói oldal bruttó négyszázalékos emelést tart elérhetőnek.
A kettő együtt összesen tehát 13 százalékos emelkedést jelentene a kézhez kapott minimálbér tekintetében, ami az inflációs várakozások alapján reálbérben is tízszázalékos nagyságrendű emelkedés lenne. Várakozások szerint az átlag- és a mediánbér is jelentős reálnövekedést érhet el.
A kormányzat – amely a bértárgyalásokhoz a korábbinál sokkal részletesebb információs bázissal és átláthatóbb keretek közlésével járul hozzá – továbbra is tartani akarja az alacsony inflációt és az egyensúlyi gazdaságpolitikát, amellyel elindulunk az euró bevezetése felé – tette hozzá Perlusz László.
