Árrésstop: egyre többen sürgetik a kivezetést
Magyar Péter pénteken arról beszélt, hogy meg kell fontolni az árrésstop kivezetését. A lépés nem lenne meglepő azután, hogy a tiszás többség megszüntette az üzemanyagok védett árát, a bajban lévő benzinkutasoknak pedig Kapitány István gazdasági miniszter a minap azt üzente: szabadpiac van, oldják meg a helyzetüket saját maguk.
Az egyelőre talány, hogy a kormány több millió vásárlónak is ezt üzeni-e majd, az árrésstop jövőjét firtató kérdésre ugyanis egyelőre nem érkezett válasz a szakminisztériumtól. Az intézkedés kivezetését ugyanakkor sokan sürgetik: nemcsak megannyi szakmai-kereskedelmi szervezet, hanem Magyar Péter egyik régi támogatója is.
Raskó György is beállt Magyar Péter mögé
Raskó György Tisza melletti kiállítása azért érdekes, mert az agrárvállalkozó régóta nagy vehemenciával agitál az árrésstop ellen. Az év elején egy interjúban arról értekezett, hogy már februárban, de legkésőbb május végén ki kellene vezetni az árrésstopot, a változtatás szerinte nem is okozott volna drágulást. Áprilisban, a választás másnapján azt fejtette ki, hogy a zöldség-gyümölcs áfáját azonnal le kell szállítani öt százalékra, cserében fokozatosan meg kell szüntetni az árrésstopot.
Az azonnali áfacsökkentés szerepelt is Magyar Péter kampányígéretei között, az intézkedésnek azonban egyelőre se híre, se hamva. Augusztus elején Raskó a Facebookon rögzítette, hogy mivel egy év alatt az élelmiszerek árszínvonala csökkent, régen volt ilyen kedvező lehetőség arra, hogy az árrésstop megszűnjön, és a szeptember 1-jét is lehetséges kivezetési határidőként említette. Szeptember végén már a vészharangot kongatva írt arról, hogy az utolsó pillanatokban vagyunk, mivel az élelmiszerárak világszerte ismét felfelé indulnak.
Szervezetek sokasága pendül egy húron
Nemcsak Raskó látja elérkezettnek az időt, hanem megannyi szakmai szervezet is. A Joint Venture Szövetség október elsején közölte: most van az ideális időpont az árrésstop kivezetésére, mivel a jelenlegi alacsony infláció a csökkenő élelmiszerárakkal, az erős forint árfolyam, illetve az MNB hosszú távú inflációs céljának csökkentése megteremtették a kivezetés ideális gazdasági környezetét.
Az árrésstop azonnali kivezetését szorgalmazzák a magyar élelmiszer-előállítókat és -forgalmazókat képviselő szakmai érdekképviseletek is – közölte a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, amely szintén az inflációs adatokkal érvelt. Az azonnali kivezetést a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség, a Magyar Édességgyártók Szövetsége, a Magyar Húsiparosok Szövetsége, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttesen kérte a kormánytól.
Megszólalt az ügyben az Országos Kereskedelmi Szövetség is, melynek főtitkára, Balázs Ildikó a Világgazdaságnak beszélt arról, hogy szükségesnek tartják az árrésstopok kivezetését – és a különadókét is.
Mit tesz a kormány?
Látva a szakmai véleményeket, október elsején kérdéseket küldtünk Kármán András és Kapitány István minisztériumához. Előbbitől kaptunk választ: azt, hogy keressük az utóbbit. Onnan azonban szombatig nem érkezett reakció.
Ha csak az utóbbi időszak történéseiből indulunk ki, sok jóra nem számíthatnak azok, akik az árrésstop megmaradásában bíznak. A tiszás többség június végén annak ellenére törölte az üzemanyagok védett árát, hogy Magyar Péter miniszterelnök májusban még külön megígérte, hogy megtartják azokat. Kapitány István pedig a minap, a kis benzinkutak ügyében tette ki az irányjelzőt, amikor azt közölte: szabadpiaci körülmények vannak, az érintettek oldják meg.
Fizethetnének a családok
Mindezek alapján egyre nagyobb az esély arra, hogy az árrésstop eltörlésével több millió vásárlónak is ugyanezt üzeni majd a kormány. Ha a jelenlegi 10 százalékos árrésstopot megszüntetik az élelmiszerekre, akkor vissza fognak állni a 40-60 százalékos árrések, sőt volt olyan termék, amelynél bőven meghaladta a 100 százalékot is az árrés – erre mutatott rá korábban Szalai Piroska ellenzéki képviselő. A Fidesz gazdaságpolitikusa korábban jelezte: ha ugyanazzal az árréssel számolunk, mint ami tavaly március 15. előtt volt, akkor egy átlagos család esetén 180-360 ezer forinttal költenek többet évente.
Az Eurostat áprilisi adatai szerint nálunk 1,2 százalékkal olcsóbb volt az élelmiszer árucsoport átlagban, mint egy évvel korábban, azaz idehaza volt az unióban a 3. legkisebb infláció ezen a területen.
