Laura Codruța Kövesi és a DNA felmentéssel végződött eljárásai
Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) jelenlegi főügyésze korábban a romániai Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetője volt. A DNA által indított látványos eljárások sorában több magas rangú politikus, miniszterelnök és polgármester ellen folyt vizsgálat, akiket a bíróság végül jogerősen felmentett, sok esetben „a tett nem létezik” vagy „nem minősül bűncselekménynek” indoklással.
Victor Ponta volt miniszterelnök ellen 2015-ben indult eljárás adócsalás, pénzmosás és okirat-hamisítás vádjával a Turceni-Rovinari ügyben, ami lemondásához vezető politikai válságot indított el. 2018-ban a Legfelsőbb Bíróság jogerősen felmentette. Călin Popescu-Tăriceanu volt miniszterelnököt, a Szenátus egykori elnökét hamis tanúzással és bűnpártolással vádolták egy ingatlan-visszaszolgáltatási ügyben; a bíróság jogerősen felmentette, kimondva a bűncselekmény hiányát. Ludovic Orban volt miniszterelnök ellen 2016-ban indult eljárás befolyás felhasználása miatt a helyi választási kampányban, ami miatt vissza kellett lépnie a bukaresti főpolgármester-jelöltségtől; a bíróság jogerősen felmentette.
Vasile Blaga volt belügyminisztert, a PDL és a PNL egykori elnökét befolyással való üzérkedéssel vádolták illegális pártfinanszírozási ügyben; jogerősen felmentették, mivel a DNA nem tudta bizonyítani a vádakat. Dan Radu Rușanut, az ASF volt elnökét hónapokig előzetes letartóztatásban tartották a DNA kezdeményezésére, végül jogerősen felmentették „a tett nem létezik” indoklással. George Scutarut és Dan Motreanut pénzmosással vádolták a 2008-as kampányfinanszírozás kapcsán, de a Legfelsőbb Bíróság mindkettőjüket jogerősen felmentette. Sebastian Ghiță volt parlamenti képviselő ellen több összetett DNA-eljárás folyt, amelyek közül a Prahova megyei rendőri és ügyészségi vezetőkkel közös ügyben a Legfelsőbb Bíróság minden vádlottat jogerősen felmentett.
Bokor Tibort, Kézdivásárhely polgármesterét és Ráduly Róbertet, Csíkszereda volt polgármesterét szintén érintették a DNA hivatali visszaéléssel kapcsolatos eljárásai – utóbbi ellen 2015-ben indult vizsgálat. Ezen ügyek jelentős része felmentéssel vagy a vádirat megalapozatlansága miatt a per megszüntetésével zárult. Horváth Annát, Kolozsvár egykori magyar származású alpolgármesterét szintén a Kövesi vezette DNA vonta eljárás alá amiatt, hogy egy vállalkozótól kapott mintegy ötven koncertjegyet elfogadott és szétosztott kolozsvári gyerekek között.
A DNA 2014 és 2018 közötti időszakban lezárult ügyei komoly szakmai és politikai vitákat váltottak ki Romániában az előzetes letartóztatások túlzott alkalmazása, valamint a titkosszolgálati lehallgatásokon alapuló, de jogilag megalapozatlan vádiratok miatt.
Kövesi ellen 2019-ben maga a romániai igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló speciális ügyészség (SIIJ) indított büntetőeljárást. Az egyik ügy Sebastian Ghiță feljelentésén alapult, aki hivatali visszaéléssel, megvesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsította meg Kövesit amiatt, hogy 2011-ben állítólag arra kényszerítette őt, hogy fizesse ki egy csődbe ment bank volt igazgatója, Nicolae Popa Indonéziából történő hazaszállításának költségeit. A másik ügy a ploești-i korrupcióellenes ügyészséghez kapcsolódott, ahol jogtalan megtorlásban való bűnrészességgel és bűnszövetkezetben való részvétellel vádolták meg.
Az Európai Ügyészség magyarországi működéséről szólva Kövesi korábban úgy nyilatkozott, hogy az nem sérti Magyarország szuverenitását, miközben Magyarországot „foglyul ejtett államként” jellemezte, amelyet vissza kell szerezni. Nyilatkozatai szerint a magyarországi csatlakozás gyakorlati előkészítése már folyamatban van, tíz európai delegált ügyész dolgozhat majd Magyarországon, és az Európai Ügyészség a következő évben megkezdheti munkáját.
