Idegen technikai civilizációk nyomai lehetnek a Holdon
Egy új tanulmány szerint a földönkívüli technikai civilizációk létezésére apró, mikroszkopikus nyomok utalhatnak, amelyek megőrződhettek a Hold felszínén. Mivel égi kísérőnknek nincs légköre és lemeztektonikája, a felszínén található anyagok évmilliárdokon át változatlan formában maradhatnak fenn.
A fejlett földönkívüli civilizációk nyomainak – az úgynevezett technoszignatúráknak – a kutatása eddig elsősorban a lakottnak feltételezett exobolygókról vagy hipotetikus megastruktúrákról érkező rádiójelekre összpontosított.
A pusztuló civilizációk nyomai a világűrben
Az új tanulmány szerzői szerint egy földönkívüli civilizáció pusztulásakor technológiájának maradványai fennmaradhatnak, és különböző okokból – akár megastruktúrák és kisebb űreszközök széthullása, akár a lakott exobolygókat érő hatalmas aszteroidabecsapódások révén – a világűrbe kerülhetnek.
A kutatócsoport számítógépes modellezéssel valószínűsítette, hogy a 3 mikrométeres, technológiai eredetű részecskék képesek elhagyni a saját csillagrendszerüket, és akár egymilliárd évig is utazhatnak a csillagközi térben. Azt is megbecsülték, hogy mekkora mennyiség juthat el ebből az anyagból a Naprendszerbe, és mekkora a valószínűsége annak, hogy ezek a töredékek végül a Holdra kerülnek.
A közeljövő Hold-expedíciói igazolhatják az elméletet
A tudósok modellszámításaik alapján úgy vélik, hogy egy köbméter térfogatú holdi regolitminta már elegendő lehet legalább egyetlen mesterséges, technológiai eredetű töredék azonosításához. A regolit a szilárd kérgű égitesteken a felszíni kőzetekre ható fizikai aprózódás és kémiai mállás által létrehozott törmelékes kőzetösszlet.
A kutatócsoport a holdpor átvizsgálásához egy erre szabott módszertant is kidolgozott a mikroszkópia, az ipari anyagvizsgálat és a mesterséges intelligenciával támogatott képalkotás révén. Ha a vizsgálat nem hozna eredményt, az nem feltétlenül cáfolná a hipotézist, mert ez pontatlan modelleket vagy nagyobb mintanagyság szükségességét is jelentheti.
Számos közeljövőben induló űrmisszió gyűjt majd friss mintákat a Hold felszínén, köztük Kína nemrégiben elhalasztott Csang’e–7 küldetése, valamint a NASA Artemis-programjának jövőbeli Hold-expedíciói. Elképzelhető, hogy a kutatásban csak az hoz áttörést, ha megépítik az első állandó Hold-bázisokat, és az ott dolgozó asztronauták már elegendő mintát gyűjthetnek a részletes vizsgálatokhoz.
