A Terror Háza bezárása bűntény a nemzeti emlékezettel szemben
„Bűntény a magyar nemzeti emlékezettel szemben” – így értékelte Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Terror Háza Múzeum bezárását.
Tarr Zoltán miniszter kedden jelentette be, hogy megszüntette Schmidt Mária főigazgatói megbízatását, az ország egyik leglátogatottabb történeti múzeumát pedig tartalmi átvilágításnak vetik alá.
Schmidt Mária már augusztus elején élesen bírálta az átalakítást. Akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1999 óta működő alapítványt az új kormány arra hivatkozva szünteti meg, hogy annak vagyonát vissza kell juttatni az állami vagyonkörbe. Schmidt ezzel szemben azt állította, hogy az alapítvány a törvényben előírt tőkeminimumon túl nem kapott állami vagyont, működését pedig állami támogatásból finanszírozták, amellyel el kellett számolnia, gazdálkodását pedig az Állami Számvevőszék is ellenőrizte.
A főigazgató augusztus 31-én úgy értékelte a történteket, hogy ezzel lezárult a Terror Háza huszonnégy éves történetének egy szakasza.
Az Andrássy út 60. alatt 2002-ben megnyílt intézmény az ország egyik leglátogatottabb történeti múzeumává vált: Schmidt Mária közlése szerint fennállása alatt több mint nyolcmillió látogatót fogadott.
A múzeum a nyilas és a kommunista diktatúra magyarországi történetének, valamint az üldözöttek és áldozatok sorsának bemutatására jött létre.
