Az Új Alkotmánybíró: Legitimációs Kérdések
A legújabb politikai fejlemények közepette, a kérdés, hogy Sonnevend László alkotmánybíró kinevezése mennyire legitim, komoly jogi és erkölcsi vitákat generál. A fővád, hogy nem csupán egy jól időzített jutalomról van szó, hanem olyan döntésről, amely a jogalkotás minimumát is átlépi.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint a kormányzat által támogatott kinevezés éles kritikák kereszttüzébe került. Az Európai Unió joganyagával való összhang hiánya nemcsak a saját alkotmányos kereteinket sérti, hanem bírálatokat is vonz Brüsszel és Luxembourg részéről. A kormány által tett ígéretek és a valós jogi gyakorlat közötti szakadék pedig tovább növeli a tétet az alkotmánybíróság függetlensége szempontjából.
A Tisza-Kormányreakció
Magyar Péter, a Tisza-kormány vezetője, a Parlamentben éles hangon bírálta az ellenzéki normakontroll-kezdeményezést. Úgy tűnik, hogy a politikai diskurzus nem csupán jogi szempontok köré szerveződik, hanem sokkal inkább az érzelmek és a retorika dominálja, mintha az ellenzék kritikája egy tükör lett volna, amely közel került a hatalom képviselőihez.
A hatályos joggyakorlat értelmében a Tisza-kormány által jelölt alkotmánybíró nem vehet részt az ellenzék által benyújtott beadványok elbírálásában, amely még inkább megkérdőjelezi a kinevezés jogszerűségét. E kérdésekkel összhangban, a közvélemény attitűdje is fokozatosan megváltozik: sokan arra figyelmeztetnek, hogy a hatalom további koncentrálódása nemcsak jogi, hanem erkölcsi aggályokat is felvet.
Következtetés
A jövőbeli politikai és jogi következmények megjósolhatatlanok, ám az biztos, hogy a közeljövőben a közéleti diskurzus és a jogi keretek közötti feszültség csupán fokozódni fog. A történések kimenetele pedig nemcsak Magyarország politikai tájára, hanem az európai jogrendszer integritására is hatással lesz, így minden lépést figyelemmel kell kísérni a jövőben.
