Így kell kozmetikázni: Kármán András megirigyelte Kapitány István trükkjét?
A kedvezőtlen adatokat mintha előszeretettel vennék ki a számításból a Tisza-kormány miniszterei: Kármán András pénzügyminiszter a napokban a Portfoliónak nyilatkozva a vártnál gyengébb harmadik negyedéves GDP-adatot értékelte úgy, hogy az agrárium nélkül erősödhetett a növekedés, és az első negyedéves 1,8 százalék, valamint a második negyedéves 2,1 százalék után bőven 2 százalék felett lehetett a harmadik negyedévben.
A teljes gazdaság növekedése ugyanakkor nem két százalék fölött volt, hanem 1,5 százalékon alakult. A gazdasági lap arról is beszámolt, hogy a tárcavezető reálisnak tartja az idei évre várt 1,7 százalékos gazdasági növekedést, miként azt is, hogy teljesülhet a kormány jövő évi terve, és a GDP a következő évben 2,4 százalékkal nő majd. Ebben Kármán András szerint nagy szerepe lehet – a korábban kiemelkedően teljesítő elektronikai ipar mellett – a járműgyártásnak, amely mindinkább élénkül.
A pénzügyminiszter minden bizonnyal azoktól a gyáraktól várja a fellendülést, amelyeket – nem kevés ellenzéki kritika közepette – az Orbán-kormány csábított Magyarországra. Erre mutatott rá a napokban György László közgazdász is, aki egy elemzésében úgy fogalmazott: az előző időszak beruházásai menthetik meg a jövő évi növekedést.
– Itt válik különösen fontossá, mi épült fel korábban. A 2017–2025 között indított és megvalósított kapacitásbővítések: a Mercedes fejlesztései, a BMW debreceni gyára, a távol-keleti akkumulátorgyárak és a BYD szegedi beruházása. A BMW-nél 2025 végén elindult az új iX3 sorozatgyártása. A BYD pedig 2025-ben már több mint 4,6 millió elektromos és konnektoros hibrid járművet értékesített világszerte. Magyarország a világ egyik legnagyobb autógyártójának európai termelésébe kapcsolódhat be – ismertette a szakember.
A GDP-adatok alakulása kapcsán érdemes felidézni: az első negyedévben – amikor még a Fidesz volt kormányon – 0,6 százalék volt a negyedéves emelkedés, a következő, vagyis a kormányváltás időszakában 0,6 százalékot jegyeztek fel, a harmadik, vagyis tisztán a Tisza-kabinethez kapcsolódó negyedévben viszont már csak 0,1 százalék. Az ellenzék ezt a gazdaság földbe állásaként értékelte.
