Felvásárolhatják a nyugati láncok a magyar boltokat a Tisza adóváltoztatása nyomán
A kiskereskedelmi különadó tervezett változtatása elsősorban a közepes méretű, hazai tulajdonú üzletláncok versenyképességét ronthatja, miközben felgyorsulhat a diszkontok további terjeszkedése. A következő három-öt évben akár teljesen átalakulhat az élelmiszer-kiskereskedelem jelenlegi piaci rangsora.
A kormányzati adóemelés a hazai üzletláncokat érzékenyen érintheti, a nemzetközi hátterű kereskedelmi láncok azonban kevésbé szenvedhetnek el hátrányt a változás miatt.
Nem fogadják el az irreálisan magas árréseket
A zöldség-gyümölcs ágazat szereplői egyöntetűen üdvözlik az árrésstop tervezett kivezetését, ugyanakkor azt is közölték: számukra nem lenne elfogadható, ha ezután a kereskedelmi láncok ismét túlzottan magas árrést alkalmaznának.
Az árrésstoppal kapcsolatban a DélKerTÉSZ úgy látja, hogy a szabályozás különösen a friss piaci paprika és paradicsom szezonjában gyakorolt jelentős árcsökkentő nyomást a termelőkre és a beszállítókra. A 10 százalékos árréskorlátot nem tartják megfelelő megoldásnak, ugyanakkor azt sem vélik elfogadhatónak, ha a kereskedelmi láncok ismét irreálisan magas árréseket alkalmaznának. A zöldség-gyümölcs termékeknél a kiszereléstől függően 25-40 százalék közötti árrést tartanának indokoltnak.
Jöhet az ezerforintos tejföl
Korábbi számítások szerint az alapvető élelmiszerek ára egyik napról a másikra 20-27 százalékkal ugorhat meg, ha az üzletláncok visszaállítják a korábbi, 30-40 százalékos haszonkulcsaikat az árrésstop eltörlését követően.
A hivatalos fogyasztói átlagárak alapján elvégzett számítások szerint a kilónkénti trappista sajt ára újra megközelítheti a 4000 forintot, a csirkemell pedig átlépheti a 2800 forintos lélektani határt.
A költségvetés béremelései miatt is nő a bizonytalanság
A költségvetésben tervezett béremelésekkel több ágazat érdekképviseletei is elégedetlenek, a szakszervezeteknél nagy a csalódás és a bizonytalanság.
