Ahol még a buborékfólia is műalkotás – az Art Market Budapesten jártunk
Buborékfóliába csomagolt márványszobor, tizenkilenc életmű néhány festménybe sűrítve, megmentett képek és gyerekek, akik először találkoznak a műkereskedelemmel. Az idei Art Market Budapest standjain nemcsak műtárgyakat kínálnak: a galériák és a kiállítók történeteket, gondolatokat és egészen különböző művészeti világokat is bemutatnak.
Tizenkilenc életmű egyetlen standon
A Várfok Galéria standja jó példa arra, mennyi munka rejlik egy vásári megjelenés mögött. Koós-Czímer Dalma galéria menedzser szerint a galéria arra törekszik, hogy standjai ugyanazt a minőséget képviseljék, mint saját kiállításai, és fontos, hogy a művek egymással is párbeszédbe lépjenek. Az idei válogatás két meghatározó szava a lendület és a lebegés volt.
A standon tizenkilenc alkotói életművet kell egyenként mindössze egy-két művel képviselni, köztük olyan művészekét, akik mögött már ötvenévnyi alkotómunka áll. A galéria katalógusokkal segíti azokat, akik mélyebben szeretnének megismerkedni az alkotókkal. Koós-Czímer Dalma hangsúlyozza: a Várfok hosszú távú együttműködésekben gondolkodik, nem évente cserélődő névsorral érkezik a vásárra.
Nem az eladhatóság volt a szempont
A Magyar Művészeti Akadémia Nexus című bemutatója a kiállítási szemléletet képviseli. Szurcsik József elmondása szerint a tavalyi száz négyzetméter után idén már százötven négyzetméteren mutatják be válogatásukat. Harminc művész szerepel a kiállításon, közülük tizennyolcan az MMA ösztöndíjasai.
A kurátori koncepció egyik alapja a különbözőség: fiatal, középgenerációs és idősebb alkotók, eltérő anyagok és technikák kerültek egymás mellé. Szurcsik József hangsúlyozza, a művek kiválasztásakor nem azt mérlegelték, mely alkotások lennének a legkönnyebben eladhatók. Az MMA köztestületként nem műkereskedelmi szereplő: a kiállítással láthatóságot szeretne adni az alkotóknak.
Sallai Dániel Csíra című szobra üledékes mészkőből készült. A felnagyított, törékenynek látszó csíra és a súlyos, ősi anyag találkozásában egyszerre jelenik meg a kezdet és az idő múlása.
A galériás, aki a tűzre szánt képeket is megmentette
Myers Mendy rabbi, aki Szentendrén mutatja az általa gyűjtött képeket a Cháj Galériában, azt mondja, számára a galériás egyik legfontosabb feladata az új, eredeti alkotók megtalálása. Egy alkalommal egy vidéken élő festőről meséltek neki, aki nem állított ki és nem is árulta a munkáit. Mendy egy Budapesttől mintegy 250 kilométerre fekvő, néhány száz lakosú településen találkozott az alkotóval.
A házban olyan képeket látott, amelyek rögtön felkeltették az érdeklődését. Néhány festményt a művész azért tett félre, mert nem volt elégedett velük, tüzelőnek szánta őket. A galériás több képet megmentett, és néhányat azóta is az otthonában őriz. Myers Mendy szerint nem kizárólag a sokmilliós művekben érdemes gondolkodni, a műgyűjtéshez különböző belépési lehetőségek vezetnek.
Gyerekek lépnek a műkereskedelem világába
Az Art Market Budapest egyik különleges bemutatkozása a Tehetség esélyt érdemel Programé, amely gyermekvédelmi gondoskodásban élő, hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik. Érczy Zsolt, a program megálmodója elmondta, hat gyerekkel indultak és ma már hat helyszínen működnek. A résztvevők mentorok segítségével festenek, rajzolnak, alkotnak, kirándulások és múzeumlátogatások is segítik őket.
A vásáron tizenhat gyerek részvételével közös alkotást is szerveztek. A program standján bemutatott munkák megvásárolhatók, a bevétel pedig közvetlenül a fiatal alkotókhoz kerülhet. Érczy Zsolt egy nyolcéves kisfiú történetét is elmeséli, akinek az egyik festményére vevő jelentkezett. A gyerek nem vágta rá azonnal az árat, előbb gondolkodási időt kért, majd visszatért a saját elképzelésével, ami nem volt igazán sok, legalább kétezer forintot kért a kiállított munkájáért.
Több mint adásvétel
A vásár természetesen továbbra is a műkereskedelem egyik találkozóhelye. Az idei bemutatkozásokból mégis az rajzolódik ki, a kiállítók egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek arra is, milyen élményt és gondolatot visz magával a látogató. A művek mögött mindenütt emberek és történetek állnak. Ahhoz, hogy meglássuk valójában mi van előttünk, hosszabban kell időznünk a standoknál, hiszen a buborékfólia sem az, aminek látszik.
