Vitatott gazdasági eredmények: a munkahelyteremtéstől a szakképzésig
Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának középpontjában a munkahelyteremtés állt, amely területen a kormány sikereket ért el. A jelenlegi helyzet lehetőséget kínál arra, hogy a 2026 előtt megkezdett folyamatok folytatódjanak – hangzott el egy szakmai értékelésben.
Az egyetemek és kutatóintézetek megerősödtek, költségvetésük megduplázódott, így a magyarok high-tech beruházásokhoz, jól fizető munkahelyekhez és innovatív termékötletekhez kapcsolódhatnak. E nélkül nem jöhetett volna létre világszínvonalú magyar akkumulátorfejlesztés, az ONLi, amely közel duplájára képes emelni az akkumulátorok energiasűrűségét – emelték ki.
Magyarország az európai szakképzési verseny éremtáblázatán az első három közé került. Ez a szakképzés minőségének fontos visszajelzése, ahogyan az is, hogy a végzett fiatalok gyorsan el tudnak helyezkedni. A szakképzést azért erősítették meg, hogy a kétkezi munkások a jég hátán is megéljenek az új technológiai környezetben.
Adatalapúvá vált a felnőttképzés, hogy a munkaerőpiaci alkalmazkodás minél gyorsabb legyen a gyorsan változó technológiai környezetben. A támogatások háromnegyedét a magyar kis- és középvállalkozások kapták, hogy fel tudjanak nőni a nagyokhoz.
György László szerint érdemes mérleget vonni, és többet kikényszeríteni az itt működő nagyvállalatokból. Felvetette: hogy lehet az, hogy az a kecskeméti vállalkozás, amely első körös beszállítóként megfelel az Audinak, a Bugattinak, a Suzukinak és a Porschénak, nem felel meg a tőle pár kilométerre lévő Mercedesnek?
György László úgy véli, érzelmi alapon dönteni az itt működő hazai és külföldi vállalkozásokkal kapcsolatban veszélyes, mert ezek nem érzelmi alapon döntenek. A tulajdonosaiknak mindegy, ha itt, Magyarországon munkahelyeket kell megszüntetniük. Azoknak nem mindegy, akiknek a munkahelyük szűnik meg.
